Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Róbert: A Liberális Internacionálé (Liberal International) Magyar Csoportja, 1949-1994. Magyarok egy nemzetközi pártszervezetben IV/983
A LIBERÁLIS INTERNACIONÁLÉ MAGYAR CSOPORTJA 1949-1994 993 Szöllősy mint alelnök — még ha nem is tudott olyan mértékben részt venni az LI CLE tevékenységében, mint Vészy Mátyás és leánya — kezdettől fogva a csoport létszámának növelésére törekedett. Ismeretségi körében, a magyar emigránsok soraiban olyan személyekkel próbálta felvenni a kapcsolatot és megnyerni őket az ügy számára, akik a liberális alapelvek vállalása mellett hajlandók és képesek részt venni az LI CLE Magyar Csoportja aktív képviseleti munkájában. Az emigráns életforma közepette ez nem kis feladat volt: egzisztenciális okok miatt mindenki állást vállalt, hivatásos politikusi gárda kiépítése, nevelése szóba sem jöhetett. Minden tag hivatali elfoglaltsága mellett, családja és saját szabadideje rovására vállalta a feladatokat, az LI kongresszusán, annak végrehajtó bizottságában vagy a CLE összejövetelein a részvételt és képviseletet. A csoporton belüli kapcsolattartás levelezés és telefon útján történt, talán egyetlen alkalom sem volt, hogy akár a csoport vezetősége teljes létszámban összeüljön, találkozzon. Azokban az országokban, ahol nagyobb létszámú háló, emigráns közösség tömörült, a helyi vezetés és a szimpatizánsok között a találkozás gyakoribb lehetett. A csoport döntésében a konszenzuson alapuló többségi elv volt a domináns, a felmerült kérdésekről sok esetben telefonon konzultálva alakították ki a közös álláspontot, amelynek háttere nem minden esetben érhető tetten a dokumentumokban. Nem is kis gondot okozott az LI EC ülésein, de még inkább az éves kongresszusokon való magyar képviselet biztosítása, az alkotmány adta lehetőségek kihasználása a végső döntések meghozatalakor, a magyar érdekek állandó érvényesítése. A kongresszusi képviselet sok esetben csak liberális szellemiségű „külső támogató” bevonásával volt lehetséges Európában is (például 1961-ben Támedly Erzsébet volt a CLE magyar csoportjának jelöltje a brüsszeli kongresszusra,49 majd 1969-ben is, amikor Sodró László képviselte ily módon a CLE Magyar Csoportját a végrehajtó bizottság egyik ülésén).50 1979-től a probléma még inkább akuttá vált, amikor kongresszusi helyszínként tengerentúli városok is felmerültek. Bár a Magyar Csoport zömmel Nyugat-Európában és Skandináviában rendelkezett képviselettel, megkísérelték egy amerikai bázis kiépítését is. Szilassy Sándor,51 Szöllősy egykori veszprémi ügyvéd kollégája és barátja — aki 1961-ben csatlakozott hozzájuk — felhatalmazásukkal megpróbálta egy észak-amerikai csoport létrehozását is. (Kezdeti biztató lépések után azonban Szilassy gyakori munkahely változtatása miatt ez nem járt eredménnyel.) Sikerült viszont ez Belgiumban, az 49 Nevén kívül alig rendelkezünk róla információval, még 1963-ban is a magyar csoportnál tűnt fel. 50 Sodró László (1932): mérnök, üzletember. A miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki szakán szerzett oklevelet. Harcolt az 56-os forradalomban, majd bukás után Angliába menekült. Birminghamben, majd Spanyolországban egy angol autóipari cég mérnökeként dolgozott, az 1970-es évektől egy kanadai nagyvállalat európai eladási főnöke volt. 51 Szilassy Sándor (1921-2004): ügyvéd, könyvtáros, egyetemi tanár. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán doktorált. 1949-től ügyvédi gyakorlatot folytatott Veszprémben. Az 56-os forradalmat követően az USA-ba emigrált, ahol Indiana egyetemén könyvtár- és történettudományból Master of Arts diplomát szerzett. 1960-tól több egyetemen könyvtáros, majd egyetemi könyvtárigazgató és tanár. - Szöllősy Pál iratai. Szöllősy Pál, a CLE magyar csoport alelnöke és Mrs. Daisy E. Finney titkár megbízólevele Szilassy Sándor részére, 1961. július 7.
