Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Róbert: A Liberális Internacionálé (Liberal International) Magyar Csoportja, 1949-1994. Magyarok egy nemzetközi pártszervezetben IV/983
990 SZABÓ ROBERT Az LI 1957-es oxfordi kongresszusának egyik fő témája Magyarország volt. A Vészy-csoport a kongresszusi felkészülés során az 56-os forradalom bukása után menekültektől támogató nyilatkozatokat szerzett be, mely szerint a ők is támogatják és bizonyítják, hogy Vészy és társai a magyar liberalizmus egyedüli követői. Az egyik támogató személy -— biztonsági okok miatt neveket nem, csak tevékenységi köröket és többnyire hamis monogramot adtak meg — a későbbiekben fontos szerepet töltött be a magyar csoport tevékenységében. Vészy Mátyás egyik budapesti barátjának fia, Szöllősy Pál27 1956. decemberben vette fel az 1949-ben megszakadt kapcsolatot családjuk londoni barátjával. A fiatal ügyvéd — akit Vészy mérsékelt, a szélsőségektől mentes, a liberalizmus eszméjéhez közel álló gondolkodásúnak ismert — az emigránsok többségétől eltérően az 1956-os forradalomban játszott szerepe előtt is foglalkozott közéleti politizálással; az 1947. évi országgyűlési választások idején, pártonkívüliként a Polgári Demokrata Párt (PDP) egyik budai választókerületében bizalmi volt. 1946-1948-ban a jogi kari egyesület főtitkáraként tevékenykedett amíg az AVH fenyegetése miatt minden politizálástól visszavonult. Kialakult levelezésükben Vészy kezdettől fogva az LI Magyar Csoportjához való csatlakozásra buzdította, mert visszavonulása esetére benne látta a liberális emigráns csoport későbbi vezetőjét.28 Megnyerése érdekében azzal érvelt, hogy a szocialista/szociáldemokrata és a kereszténydemokrata pártok nemzetközi szervezeteiben tömörült magyar emigránsok29 mellett nemzeti érdek, hogy a Liberális Internacionáléban is erős magyar képviselet legyen jelen. Maga is érezte, hogy a magyar liberalizmus külföldi képviselete számára generációváltásra van szükség: „Ti vagytok a jövő és nem az a pár tehetetlen...” - írta egyik első levelében.30 Hosszas érvelésére Szöllősy mint a St. Galleni Gazdasági Főiskola hallgatója három hónapos koppenhágai szakmai gyakorlata idején, 1958 késő nyarán elvállalta, hogy az Internacionálénak éppen a dán fővárosban rendezett kongresszusán a CLE Magyar Csoportja javaslatának előadója lesz, majd a Végrehajtó Bizottság tagjaként31 megismerkedett a világszervezet vezetőivel, néhány politikusával. A sikeres bemutatkozás eloszlatta korábbi kétségeit, így bejelentette a Vészy vezette magyar csoporthoz (Hungarian Group of the CLE) való csatlakozását. Még a csoport vezetőjének életében előbb a VB tagja, majd csoport alelnöke lett.32 Érdemi politikai tevékenységet azonban tanulmányai miatt 1960. októberig nem fejtett ki. Csupán az 1959 áprilisában, a Zürichben 27 Szöllősy Pál (1927): ügyvéd, közgazdász, vállalati jogász. 1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorátust, 1955-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Veszprémi ügyvéd, 1956. októberben a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács jogi tanácsadója és megbízottja a helyi lapnál. 1956 decemberében Ausztriába menekült, 1957. augusztus végéig a Bécsi Magyar Híradó szerkesztője volt, (Paál Szabolcs néven) Svájcban telepedett le, a St. Galleni Gazdasági Főiskolán közgazdász doktorátust szerzett. Biztosítási jogászként Genfben, majd 1964 és 1992 között Zürichben dolgozott. 28 Szöllősy Pál iratai. (A szerző birtokában.) Vészy Mátyás levele Szöllősy Pálhoz, 1958. május 5. 29 Akik a szociáldemokrata Kéthly Anna, illetve a kereszténydemokrata Közi-Horváth József személyében nyugaton is elismert, tekintélyes politikusokkal rendelkeztek. 30 Szöllősy Pál iratai. Vészy Mátyás levele Szöllősy Pálhoz, 1957. július 7. 31 Szöllősy Pál iratai. Vészy Mátyás levele Szöllősy Pálhoz, 1959. március 19. 32 Szöllősy Pál iratai. Vészy Mátyás levele Szöllősy Pálhoz, 1958. február 13.
