Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
A magyarországi jugoszláv politikai emigráció vezetője Emigrálását követően Brankovot a magyar vezetés minden lehetséges módon megpróbálta felhasználni különböző Tito-ellenes propaganda célokra. A „Tito-csoport bűnös elhajlásáról” többször nyilatkozott a Magyar Rádiónak és interjút adott a Déli Csillagnak, a Magyar-Jugoszláv Társaság folyóiratának. Propagandanyilatkozataival Rákosiék azonban nem csak Jugoszláviának kívántak üzenni, hanem a Boarov-ügyhöz hasonlóan az emigránsokat arra is fel kívánták használni, hogy Tito-ellenes állásfoglalásra kényszerítsék a magyarországi délszláv szervezeteket.85 így válik érthetővé Brankov felszólalása a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének (MDDSZ) bajai kongresszusán 1948. november 14-én. Miután ismertette a jugoszláv követség munkatársainak október 27-ei nyilatkozatát, Brankov „intő szóval fordult a hazai délszlávok felé,” és figyelmeztette őket arra, hogy „Tito ügynökei igyekeznek az egységet megbontani.” Majd a következőkkel folytatta: „Egyetlen út áll előttünk — mondta — a sztálini út. Ezen az úton vezeti Rákosi Mátyás a magyar dolgozók millióit. Az az erő, amely eddig megsemmisített minden ellene törő erőt, meg fogja semmisíteni Titóékat is”. A hivatalos jelentés szerint az egykori követségi tanácsos beszédét a „hatalmas tömeg szűnni nem akaró lelkes tapssal és megismétlődő éljenzéssel fogadta”, majd az újabb beszédek után határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a kongresszus a pár nappal korábban, Mohácson megtartott gyűléshez hasonlóan „állást foglalt a mai jugoszláviai helyzettel szemben”.86 A nyilatkozatok és a jugoszlávellenes propagandabeszédeken túl Brankov komolyabban is kivette a részét a Tito-ellenes rágalomhadjáratból. Alátámasztja ezt az a november 12-én készített beadványa, amelyet az MDP Titkársága 1948. november 24-én tárgyalt. Az ülésről készült jegyzőkönyv alapján nyilvánvaló, hogy Brankov szorgalmazta, hogy a Nova Borba emigráns lap székhelyét Budapestre helyezzék át és Jugoszláviában történő terjesztésére Szeged, Pécs és Nagykanizsa körzetében három technikai bázist állítsanak fel. Brankov javasolta továbbá, hogy a Tito-ellenes propagandatevékenységbe jobban vonják be a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségét és lapját, a Nase Novinét, valamint növeljék a budapesti rádió szerb nyelvű adását napi egyszeri 8 perces műsorról, napi kétszeri 15 perces adásra. Javaslatait Révai József terjesztette a Titkárság elé és a kérések teljesítését javasolta. Igaz, a Nova Borba székhelyének áthelyezése esetében, tekintettel annak elsőrendű politikai fontosságára, csak az ideiglenes szerkesztőbizottság felállítását támogatta, az álEGY JUGOSZLÁV DIPLOMATA MAGYARORSZÁGON ... LAZAR BRANKOV 977 85 A magyarországi délszlávok meggyengítését szolgálta továbbá, hogy a Boarov-ügy kipattanásával egy időben visszavonták Rob Anton képviselői mandátumát és betiltották a délszláv kisebbség folyóiratát, a Nase Novinét. Helyette a továbbiakban Haraszti Sándor szerkesztésében a Déli Csillagot (a Magyar-Jugoszláv Társaság folyóirata) adják ki. A letartóztatások ellen a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége végrehajtó bizottsága tiltakozó levelet küldött Rajk László belügyminiszternek, a mandátum visszavonása miatt pedig 46 délszláv tanító Dinnyés Lajos miniszterelnöknek. Sajtószemle MNL OL X-J-4-b-15/b-1947-1948. (3.d.) 1948. július 10. 252., július 11. 254. és július 21. 224. 86 MTI Napi hírkiadás, 1948. november 14., 21-22.
