Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
660 PAKSY ZOLTÁN sik okot az 1830-as évek végén és az 1840-es évek elején, a veszprémi püspökség és a Deák vezette liberális tábor között kialakult ellentét szolgáltatta. Kopácsy érsek ugyanis 1838-ban éppen a veszprémi püspöki székből emelkedett a prímási státuszba, püspöki javadalmairól azonban továbbra sem mondott le. Ez ellen Zala megye Deák javaslatára feliratban tiltakozott az uralkodónál. Az eset következtében bizonyosra vehető, hogy az egyházi vezetőket Deákkal szemben komoly személyes ellenszenv is vezérelte. A reformkor politikai pártállásait azonban más tényezők is befolyásolták, így például a nemesség nemzetségek szerinti megoszlása is. A Deák - Csány - Csertán családnak széles rokonsága volt a megye hangadó nemességében, akik a politikai állásfoglalások idején támogatták egymást, de hasonlóképpen tettek a konzervatívok táborát vezető Hertelendy és Bogyay családok is.24 Egymással való küzdelmüket azonban továbbra is alárendelték a legfontosabb kérdésnek, az uralkodói önkénnyel való szembenállásnak. Ez tükröződött Csány László perbefogási kísérleténél is, 1837-ben ugyanis a vizsgálat alkalmával, a liberálisokkal szembenálló konzervatívok — köztük Hertelendy Károly és Bogyay Lajos — nem vallottak Csány ellen, így letartóztatása meghiúsult.25 Ugyancsak befolyásolta a reformok támogatóit — elsősorban a befolyásos birtokos nemességet — az elmaradott gazdálkodás gyenge hatékonyságából eredő kényszerhelyzet, melynek következtében egyre többen kezdtek közülük eladósodni. Egy zalai középbirtokos nemesi család gazdálkodása már a 18. század közepén is alig hozott hasznot,26 a 19. század első felében pedig jövedelmeik egyre jelentősebb hányadát adta a hivatali munkából származó fizetés, amely azonban így sem tudta megakadályozni az egyre nagyobb mértékű eladósodást. Csány László 1200 holdas birtokán gazdálkodott, melynek évi jövedelme 1000 forint volt, míg adóssága az 1840-es évek közepén már 44 000 forintra rúgott.27 A Deák család közel ezer holdas birtokon gazdálkodott, Deák Ferenc mégis többször panaszolta, hogy nincs annyi pénze, hogy Pesten hosszabban időzzön 24 Molnár András-. „Vágtatok” és „fontolva haladók”. Politikai érdekcsoportok hatalmi konfliktusai a reformkori Zalában. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 3. Szerk. Á. Varga László, Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 191-194. 26 Csány beszédének lényege a Kossuth letartóztatása elleni tiltakozás volt, s a következő kitételeket tartalmazta: „A legvérengzőbb Tyranus alatt sem történtek olyanok, mint amelyek ezen szelídnek és felvilógosodottnak kigúnyolt 19-ik században történnek”. Majdnem minden mondatában szerepelt a zsarnok szó, a kormány tevékenységét értékelve azt a magyaroknak nyújtott méregpohárhoz hasonlította. A nádorral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „valamennyi élőlény közül iránta viseltetik a legkevesebb bizalommal”, mert ő volt a kezdeményezője Kossuth letartóztatásának. Mint látható a beszéd lényegét a kormányzati önkénnyel való szembenállás jellemezte. Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására 1837-ben. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1988. Szerk. Bilkei Irén, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1989. 142-143. 26 Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a XVIII. század közepén. (Parraghy László hagyatéka). Agrártörténelmi szemle 1984/1-2. 37. A vizsgált 500 holdas birtok évi haszna a befektetett tőke 4%-át hozta, ugyanakkor a korabeli kamatláb 5-6% volt. A Zeke család 1780-as évekbeb eladósodásáról és birtokeladásukról lásd Dominkovits Péter: Birtoklástörténet - társadalomtörténet. A Petőházi Zeke család Zala megyei birtokai. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1997. 115-119. 27 Csány László kormánybiztos iratai 1848-1849. Sajtó alá rendezte Hermann Róbert, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1998. (Zalai Gyűjtemény 44.) 1. kötet. 6.
