Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
TANULMÁNYOK Botlik Richárd STATILEO JÁNOS DIPLOMÁCIAI KÜLDETÉSEI JÁNOS KIRÁLY (1526-1540) URALKODÁSÁNAK IDEJÉBŐL1 Statileo János királyi titkár, királyi tanácsos, majd erdélyi püspök egyike volt Szapolyai János magyar király legmegbízhatóbb híveinek. A római korig visszanyúló, ősi dalmát Statileo család — Titus Statilius Taurus személyében — egy Octavianus-párti hadvezérrel dicsekedhetett. Számtalan korabeli iratban felfedezhető Statileo családnevének romanizált változata, olyannyira, hogy a romantikus történetírás ezen korszakkal foglalkozó magyar képviselői is szívesen használták a latinos Statilius, Staphilius vagy Statilio névváltozatot. Giovanni Statileoként szintén jelen volt egyes feldolgozásokban — többek közt e tanulmány szerzőjének egy korábbi munkájában2 —, ami elsősorban jó itáliai összeköttetéseinek továbbélésére mutat, de alkalmazása helytelen, mivel Statileo délszláv származású volt, és a Magyar Királyság területén, valamint az összes külföldi királyi udvarban, továbbá a levelezések során a János keresztnevet preferálta. Annak ellenére, hogy a traui (mai trogíri) születésű államférfi Ivan Statilic3 néven látta meg a napvilágot, történeti munkákban legelfogadottabb az általa előnyben részesített, latin Statilius olaszos Statileo változatának és a magyar János név összevonásának alkalmazása.4 Statileo János pályájának rövid vázlata a Mohács előtti időkből5 Statileo valamikor 1515 körül debütált a magyar királyi udvarban. II. Ulászló (1490-1516) udvarába Beriszló Péter veszprémi püspök, majd horvátszlavón-dalmát bán családi kapcsolatának jóvoltából került.6 A veszprémi püs1 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012- 0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program — Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg. Kutatásomat Al-MZPD-12-0030 pályázati azonosító szám alatt a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal támogatta az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. 2 Botlik Richárd,-. Az 1531. évi krakkói alku. Titkos megállapodás az I. Ferdinánd párti erdélyi területek katonai utánpótlásának kérdéséről. Századok 137. (2003) 582-586. 3 Ennio Stipcevic: La cultura musicale in Istria e in Dalmazia nel XVI e XVII secolo — principali caratteristiche storielle, geopolitiche e culturali. International Review of the Aesthetics and Sociology of Music 23. (1992) 141-152. 4 Kubinyi András: A királyi titkárok II. Lajos király uralkodása idejében. Gesta 6. (2006) 20. 5 Átfogó életrajzát Sörös Pongrác közölte az I. világháború idején. Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez. In: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola Évkönyve az 1915-16-iki tanévre. Pannonhalma 1916. 6 Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése. In: Budapest régiségei. XX. Bp. 1963. 128. Solymosi László: A veszprémi egyház 1515.évi zsinati határozatai. Bp. 1997. 16. Barta Gábor:
