Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159

VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 1195 telezés, mivel a korábbiakban azt gondoltuk, hogy Vasvári a rendőri osztály be­osztottja volt, s rájuk nem hárultak azonnali feladatok.) Valószínűbb lehet az a magyarázat, hogy a Lederer elleni tüntetésben játszott szerepe miatt, az esetle­ges demonstrációktól tartva, nem akarták, hogy a fővárosi ifjúságnak, az egyéb­ként kis létszámú küldöttségnek Vasvári legyen a vezetője. A küldöttség egyébként május 21-én Szolnokról két szekérrel Mezőtúrnak indult Nagyvárad felé. Kolozsvárra május 26-án érkeztek, s ahol ünnepélyesen fogadták őket. Küldőik üdvözlete mellett Pest város ajándékaként értékes zász­lót hoztak a testvérvárosnak. A tervezett népgyűlést május 28-án tartották, amely Gyulay Lajos naplója szerint érdektelen volt, mert az unió nélkülük is megvalósul. Május 30-án az uniót elfogadták, aminek híre június 1-jén érkezett meg Pestre.147 Vasvári Pál elmaradt útjához kapcsolódik egy legenda. Eszerint ottjárta­­kor találkozott Avram Jancuval, az Érchegység román felkelőinek későbbi ve­zérével. Ezt egyetlen román emlékirat állítja. A fentiek alapján ez lehetetlen, mint erre Hermann Róbert már rámutatott.148 Az, hogy a márciusi fiatalok egy kisebb csoportja Vasvári vezetésével járt volna június elején Erdélyben és meg­kereste Jancut149, feltételezhető, de nem valószínű. Mi indokolta volna ezt a vállalkozást? Békülési gesztus a leendő felkelés leendő vezetőjével? És ki fizette volna a költségeket, mert hivatalos kiküldetés elképzelhetetlen. S a fejenkénti 50 pft-os összeg nem kis pénz.150 Az erdélyi útról visszamaradt Vasvári rövidesen valóban nélkülözhetetlen lett. Amikor a kormány értesült arról, hogy a király Innsbruckba távozott, má­jus 19-én kiáltványt bocsátott ki. Tudatta a király távozását, bejelentette az or­szággyűlés összehívását, továbbá kérte az önkéntesek (a honvédek) toborzásá­nak segítését, s támogatást a hon védelmére.151 Szemere belügyminiszter egyi­dejűleg körlevélben értesítette az említettekről a megyéket, városokat és kerü­leteket. Egyben részletes utasítást fogalmazott az ajándékok gyűjtésének meg­szervezésére.152 Szemere rendeletére Pest városa azonnal reagált. Május 20-án tartott közgyűlésén úgy határozott, hogy másnap a rendelet értelmében dél­után 5-kor a Múzeumnál népgyűlést tartanak. Egyben kijelölték városrészen­ként az adakozásokat gyűjtő bizottságokat.153 Május 20-án azonban nagy eső volt, így a népgyűlés elmaradt. Ezért május 22-én Rottenbiller és mások azt ja­vasolták, hogy az eső miatt elmaradt gyűlést — ha az idő megengedi — aznap délután tartsák meg.154 Az ismétlődő esők miatt a Múzeumnál tervezett nép­gyűlésre csak május 24-én délután került sor. 147 Gyulay naplói II. 67. Erdélyi Híradó 1848. május 25., 28. Nemzeti 1848. június 2. PH 1848. június 3. Kéry, Napi krónikák 327-328. 148 Hermann, Vasvári 48. 149 Spira György, A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp. 1980. 56., 131. 150 Március 27-én a középponti választmány ülésén javasolták, hogy küldjenek futárokat vi­dékre. Felmerült a kérdés: ki fizeti? - s az ötlet lekerült a napirendről. 151 Battyány iratai I. 562-563. 152 PH 1848. május 23. Pap, Okmánytár I. 138-140. KLÓM XII. 155-156. 153 Pest város lt. Tanácsülés jkv. 1848:7816. 154 Pest város lt. Tanácsülési jkv. 1848:7841.

Next

/
Oldalképek
Tartalom