Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
378 PÁLOSFALVI TAMÁS politikus tevékenységének értékelésére, de annyi bátran leszögezhető, hogy az erős, partikuláris érdekektől mentes központi hatalom, valamint az oszmánellenes közép-európai összefogás végig gondolkodásának központi eleme maradt. Ezért játszott fontos szerepet már I. (III.) Ulászló meghívásában, ezért támogatta Hunyadi János kormányzót addig, amíg személyében egyesült a két eszme, és ezért fordult szembe vele, amint V László, mint Zsigmond unokája és örököse, ismét felcsillantotta egy erős közép-európai monarchia reményét. Tulajdon neveltjének, Hunyadi Mátyásnak trónra lépte a legjobb alkalmat kínálta arra, hogy az ifjú királyt és kormányzatát a saját képére formálja. Sajnos a formális kormányzati hivatalt nem viselő Vitéz politikai tevékenységének alig vannak konkrét nyomai,21 3 így az elvárhatónál nagyobb mértékben vagyunk feltételezésekre utalva. Vitéznek a Garai-Szilágyi féle szövetség megfúrásában játszott szerepét sejteti, hogy 1455-ben bizonyíthatóan szembeszállt azzal a törekvéssel, hogy az akkori uralkodó, V László mozgásszabadságát egyfajta bárói paktummal korlátozzák.21 4 A Podjebrád Kunigundával kötött házasság pedig, túl azon, hogy jól jött Jiskra semlegesítésére, még a közép-európai összefogás eszméjét is szolgálta. A királyi birtokok, és így a királyi hatalom integritásának védelme, akár más politikai megfontolások rovására, ami, mint láttuk, Szilágyi szerbiai terveinek, és végső soron magának Szilágyinak a bukásához vezetett, ugyancsak rokonítható azzal az eljárással, ahogy Vitéz 1453 után Hunyadit akarta rákényszeríteni a királyi birtokok és jövedelmek átadására.21 5 Magának Szilágyinak a hatalomból való kifúrása ezen törekvés szükségszerű következményének tekinthető. Hogy a korona visszaszerzése mint imperatívusz mögött is Vitéz állt, kellően bizonyítja, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat, ha nem is kizárólagos jelleggel, de általában a váradi püspök vezette. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Tamás István bosnyák király is vele állt kapcsolatban Szegedről való távozása után, ami megint csak azt sejteti, hogy a bosnyák-szerb probléma megoldása is valamiképpen Vitéz személyéhez kapcsolódott. Ugyancsak kulcsszerepetjátszott János püspök a zágrábi püspökség évtizedek óta húzódó válságának tervezett rendezésében, és aligha véletlen, hogy a legveszedelmesebb ellenfél, Vitovec János bán visszacsalogatásával is Vitézt bízta meg Mátyás 1462-ben. Mindezek alapján én Vitéz szerepét nem korlátoznám a diplomácia területére;21 6 inkább arról volt szó, hogy egyfajta szürke eminenciásként, az ifjú Mátyás Jai us Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. In: Humanista műveltség Pannóniában. Szerk. Bartók István és, Jankovits László, Kecskeméti Gábor. Pécs 2000. 7-26. 213 Jellemző, hogy a tanulmány által tárgyalt időszakban mindössze egyszer, 1459 márciusábin tűnik fel királyi oklevél referenseként: DF 282 624. 214 1455 júniusában Vitéz nem volt hajlandó megpecsételni, sem esküvel megerősíteni azt az oklevelet, amelyben a Hunyadi János vezette magyar bárók, az 1458 januárihoz hasonló helyzetben, V László Magyarországra jövetelére készülve, oklevélben szögezték le, „qualiter in posterum se tenere velint pro introduccione regis"; hozzájárulását kancellári hivatalára hivatkozva tagadta meg (ex quo est cancellarius regis), ami mindenképpen emelkedettebb hivatalfelfogás jele. DL 48 280. 215 Erre 1. Mályusz E.: a 30. jegyzetben id. mű 52-54. 216 Kubinyi A. \ Vitéz János i. m. 11.
