Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 91 pést az idő előrehaladtával egyfajta német-magyar-bunyevác közös pártban kell kezdeményezni. Elunva a parttalan vitákat, 1922 januárjának utolsó napján Dettre János indulatos támadást indított vezércikkében a „passzivisták"4 6 ellen. (...) „Nagyon tiszteletreméltó az az álláspont, amelyik a magyarságot programszerűen vissza akarja tartani a politizálástól s nagyon tiszteletreméltóak azok az aggodalmak is, amik a közéleti jelenségeket leszűrték az objektív vizsgálódás szitáján távolmaradást tanácsoló aggodalommá. Mégis azt hisszük, a problémának végig nem gondolása vetíthette csak föl ezt a szempontot."47 Dettre szerint, ha a magyarság elutasítja azokat az eszközöket, amelyeket a politikai életben való részvétel biztosít, akkor a kultúrszövetségeknek nem lesz tagsága, az iskoláknak nem lesz támogatója, nem lesz, aki önzetlenül magyar könyvet, magyar írást adjon a kultúra szomjasainak. És ez az, ami a többségi pártok malmára hajtja a vizet, mert mindettől függetlenül a magyarság „politizálni még is fog. Mert ez az álláspont is azt vallja, hogy támogatni kell azt a pártot, amelyik a legjobban fogja támogatni a magyarság kulturális törekvéseit. "4 8 A passzivitással tehát a magyarság nem a politikáról mondana le, csak a politikai szereplés előnyeiről. Az „aktivisták" és a „passzivisták" közötti vita tehát nem az októbrista emigráns értelmiségiek által generált konfliktus volt, hanem az itteni politikai elit meditációjának, sőt döntésképtelenségének az 1921-1922-es éveken végigvonuló lenyomata. A hogyan tovább kérdésében végül, a vitába természetesen már kezdettől fogva bekapcsolódott Budapest szava döntött. A magyar kormány ugyanis egyértelművé tette, hogy kizárólag a nemzeti alapú szerveződést támogatja, sőt a pénzügyi támogatás megvonását is kilátásba helyezte egy esetleges más forgatókönyv esetén.4 9 Ebben a helyzetben a szervezkedés előkészületeit és lebonyolítását magára vállaló Törley Bálint földbirtokos, későbbi magyar államtitkár — Budapesttel is egyeztetve — végül Sántha György orvost kérte fel a pártvezetői tisztségre. A Magyar Párt alulról történő megszervezése 1922. január 29-én egy szabadkai összejövetellel indult.5 0 1922. február 10-én újra a Népkör szabadkai nagyterme adott otthont a szerveződésnek.5 1 Ezen Nagy Ödön terjesztette elő a vezetőség névsorát, elnöknek Sántha Györgyöt javasolva.5 2 Az előkészítő munkálatok után a Magyar Párt szabadkai szervezete végül 1922. február 12-én alakult meg.5 3 Székfoglaló beszédében Sántha György a kö-46 A „passzivista" jelzővel illették a korban azokat a személyeket, akik azon a véleményen voltak, hogy a kisebbségi sorba került magyarságnak a kulturális építkezésre kell összpontosítani , mivel a politikai aktivizálódás ideje még nem érkezett el. A velük szemben álló „aktivisták" a politikai szervezkedés fontosságát hangsúlyozták. 47 Bácsmegyei Napló, 1922. január 31. 48 U.o. 49 A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség... i. m. 35. 50 Bácsmegyei Napló, 1922. január 30. 51 Bácsmegyei Napló, 1922. február 11. 52 Bácsmegyei Napló, 1922. február 11. 53 Bácsmegyei Napló, 1922. február 13.
