Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
88 DÉVAVÁRI ZOLTÁN Napló volt, mely a tettre serkentő gondolatok és gyakorlati tennivalók felvetésén túl elsőként vázolta fel a kisebbségbe szakadt délvidéki magyarság mozgásterét, lehetséges szervezkedésének irányát, alternatíváit. E lap hasábjain született meg a formálódó Magyar Párt első programja, annak lehetséges irányvétele, itt zajlott Dettre János2 9 , Jászi Oszkár és Grábel László3 0 polémiája a magyar kisebbségi jogok dogmatikájának megfogalmazása-, a jogkövetelés határainak terjedelme és a Jugoszláviába szakadt magyarság általános programkészítése körül, hogy végül az ájult tétlenség és a meddő szónoklatok helyett értelmes, kézzelfogható cselekvésre mozgósítsák a magyarság minden társadalmi rétegét. Az általános letargiába, hallgatással felérő csendbe tört be 1921. december 4-én Jászi Oszkár keményen szókimondó írása, amelyben felhívta a figyelmet, eljött az ideje annak, hogy a magyarság tudomásul vegye új helyzetét, s ahhoz alkalmazkodva keresse meg a számára járható új utakat.31 (Jászi Oszkárnak a lap hasábjain való megjelenése Dettre Jánoson túl elsősorban a Bácsmegyei Naplót kiadó Fenyves Ferenccel 1913 óta fennálló személyes ismerettségnek is köszönhető, amikor Fenyves rövid időre elhagyta Szabadkát, és Nagyváradra költözött , ahol átvette a Szabadság c. lap szerkesztését.3 2 Jászi Oszkár ebben az írásában többek között arról értekezett, hogy a kisebbségi sorsba került magyarság helyzetét mennyire nehezítette a közelmúlt terhes öröksége. Rámutatott arra, hogy az egykori magyar politikai elit az új helyzetet már csak szocializációja miatt is nehezen volt képes felfogni, feldolgozni és értelmezni. A délvidéki kép megrajzolásakor azonban Jászi saját lelkivilágának a fogságába került. A passzivitásért elsősorban a Horthy rendszer külpolitikáját tette felelőssé, s bár e cikkében egyértelmű ítéletet mondott a közelmúlt számos eseményével kapcsolatban, azok értékelése mellett elkerülte a lehetséges alternatívák felvázolását. Hasonló szellemiségben írt az Elszakadt magyarság útja c. publikációjában is.3 3 Vizsgálódásának fókuszában az európai erőviszonyok és a magyar kisebbségek célkitűzésének a megvalósítható maximuma állt. Ebből tudjuk azt, hogy Jászi 1921 decemberében még nem számolt a kisebbségi alapon álló és politizáló önálló magyar párttal. Indoklása szerint azért nem, mert így a közösség 29 Dettre János (Budapest, 1886. május 15 - Bács-Topolya 1944. április vége). Jogász, újságíró. Szegeden az őszirózsás forradalom kormánybiztosa, majd 1920-ban Szabadkára emigrált, ahol a Bácsmegyei Napló munkatársa lett. 1925-ben kiutasították, ekkor Szegedre tért vissza, s a Délmaj yarország publicistájaként dolgozott. 1944 áprilisában, miután a nácik a topolyai gyűjtőtáborba hurcolták, öngyilkosságot követett el. Életét és munkásságát lásd: 'Ruszoly József: Dettre János és kora, Szeged, 1994; Berey Géza: Hitler-Alle, Budapest, 1979;. 30 Grábel László (Túrócszentmárton, 1878. augusztus 17 - Pancsova, 1939. március 31) Délvidéki magyar politikus. Politikai koncepciójában a szlávokkal való kompromisszumokat kereste. Mind Belgrád, mind az Országos Magyar Párt radikális szárnya gyanakvással tekintett rá. A hatóságok 1924-ben irredentizmus vádjával letartóztatták, ezt követően pedig a magyar párton belüli „nemzeti erők" antiszemita jelszavakkal buktatták meg az 1924-es választásokon. A politikai élettől teljesen visszavonulva halt meg. 31 Bácsmegyei Napló, 1921. december 4. 32 Kolozsi Tibor: A szabadkai sajtó 1848-1919, Szabadka, 1973, 310-311. 33 Bácsmegyei Napló, 1921. december 20.
