Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1166 URBAN ALADAR terv, az azonnali petíció megindításához. A késő esti órákban a bécsi hajó meghozta a császárváros forradalmának a hírét. Ez az azonnali akció híveit bátorította, s elhatározták a másnapi fellépést.27 A március 15-én történtek közismert forrása Petőfi naplója. Eszerint álmatlan éjszakája során arra a következtetésre jutott, hogy a forradalom „legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót”. Másnap ennek érdekébe kell fellépni. Kora reggel az „ifjak kávéházába” ment. Útközben Vasvárival találkozott, akit Jókaihoz (a Petőfivel közös lakásba) küldött. A Pillwaxból az ott található ifjak közül meghívta Bulyovszky Gyulát. Visszatérve kifejtette tervét, „a sajtó rögtöni felszabadítására”. Társai beleegyeztek. Jókai és Bulyovszky proklamációt szerkesztettek (ti. ekkor készült el a 12 pont végleges formája), míg Vasvári Petőfi tőrös botjával hadonászott, amelyből kirepült a „szurony”.28 Amint a proklamáció elkészült, a négy fiatal a Pillwaxban várakozó eszmetársaihoz sietett. Jókai felolvasta a proklamációt és Petőfi — feljegyzéseiből tudjuk — itt szavalta el először a Nemzeti dalt.29 A kávéházból az egyetemistákból és újságírókból álló csapat Jókai, Petőfi és Vasvári vezetésével az Úri utcából kifordulva a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcán elindult az Újvilág (ma Semmelweis) utca sarkán lévő orvoskarhoz. Vajda János emlékezése szerint az utcán a kis csapat „Éljen a szabadság!” kiáltásokkal vonult. Az orvoskar épületében a küldöttek benyitottak egy tanterembe, ahol előadás folyt. A tanár tiltakozása ellenére Vasvári „Ifjú honpolgárok” megszólítással a hallgatókhoz fordult. A rövid beszéd a reformlakomától eltiltó rendelkezésre utalva kijelentette: „az orvostanár parancsol tanítványainak az előadás termében, parancsol a kórágynál; de a honpolgári kötelességteljesítésében önöket nem gátolhatja...” A hallgatók ekkor az udvarra tódultak, ahol Jókai egyesével felolvasta a 12 pontot, majd Petőfi elszavalta költeményét, amelynek refrénjét a hallgatóság kórusban ismételte.30 A folytatásról Petőfi számol be. Eszerint az orvosi egyetemtől a mérnökhallgatókhoz, majd a jogászokhoz mentek. Mikor a jogászok kitódultak az utcára, Jókai felolvasta a proklamációt, s Petőfi elszavalta költeményét. Egyesek azt javasolták, hogy menjenek a cenzorhoz és írassák alá a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Petőfi tiltakozott, s ekkor egyetértéssel a legközelebbi nyomdához, Länderer üzeméhez mentek. (Ez magától értetődő volt, mivel az általuk bejárt útvonalnak a középpontjában volt.) Petőfi szerint egy választmányt neveztek ki, amelyik a sajtót lefoglalja. Ennek tagjai Jókai, Vasvári, a jogi karnál csatlakozott Vidacs és ő voltak. Nyári Albert szerint belépve Vidacs lefoglalta a legközelebbi sajtógépet. Heckenast megkérdezte, meggondolták-e, hogy milyen szi27 A felhasznált források ismertetésével Varga, Jobbágyfelszabadítás 91-92. 28 Lapok Petőfi Sándor naplójából. PSÖM V 81. Vasvári tettének előzményeit az emlékező szerint jó jelnek tekintették. Ferenczi, Petőfi III. 203-204. jegyzet szerint a történet nem igaz. (Az olvasó ezt azzal veszi tudomásul, hogy nem kell tovább törnie a fejét, hogy ha a tőrös bot fogantyúja egyben a tőr markolata, a fegyver miként repülhetett ki a tokjából.) Ferenczi állításának forrása nyilván Jókai vagy Bulyovszky lehetett. 29 Kerényi, Petőfi 361. 30 Vajda, Egy honvéd naplójából. VJÖM IV 317. Nyári, A magyar forradalom II. 43-45. (Vasvári beszédével.)
