Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547
566 SULI ATTILA törvényhatóságai felé bocsátott ki nyílt rendeletet a tárgyban. Az intézkedés indoklása szinte megegyezik a fenti megyékhez írottakkal. A vadászcsapatokba belépők 5 forint foglalót kaptak, zsoldjuk a sorkatonaságéval megegyező volt. Az alakulatok a katonai törvények hatálya alatt álltak. A belépők vállalhattak mind lovas, mind gyalogos szolgálatot, amennyiben egy csapat létszáma elérte a 100 főt, megalakulnak számított és indulnia kellett a román felkelők ellen. Fő faladatuk volt, hogy portyázásaikkal a bűnösöket elfogják, a rablott javakat és fegyvereket begyújtsák. Semmi olyan jogosítványuk nem volt, amely törvénytelenségre hatalmazta volna fel őket. Erre egyértelműen utalnak a rendelet záró sorai: „Azért is eleve figyelmeztetek mindenkit, ki erkölcse tisztaságában és becsületességében nem bízik, e sereghez be ne álljon; mert a magyar nemzet egyedüli feladata, bármi méltatlanságot és polgáriasság elleni tényt követtek légyen is ellene, hasonló mértékkel vissza nem fizetni, — mert ezt sem históriai nevezetessége, sem világszerte ismeretes becsületes jelleme meg nem engedi. — Feladatásunk nem hódítás,— feladatásunk kibékítés, és meggyőzni mindenkit arról, hogy e honnak jövője és mindene az u n i o törvénynek szilárdításában rejlik.” A vadászcsapatok ideiglenes szervezésével Beöthy Keczeli Istvánt, Csíki Lászlót, Orbók Ferencet és Bánffy Lászlót bízta meg.32 A vadászcsapatok alakítása mellett Beöthy a nemzetőrségek egy részének mozgóvá tételére utasította a törvényhatóságokat. 1849. január 8-án levélben tudatta Torda városával, hogy Czetz alezredes 1200 fős különítményével megkezdi a cirkálásait, viszont ők alakítsanak vadászcsapatokat. A vállalkozók saját fegyverrel rendelkezzenek, a költségeket majd az állam fogja viselni. A város a rendelet hatására másnap közgyűlést tartott, ahol arról határoztak, hogy az eddig felállított két nemzetőrszázadot átszervezik vadászcsapatokká. Január 16-án egy portyázó vadászcsapat indult ki Tordáról a román felkelők ellen. A mozgó vadászcsapatok fontos feladata volt a román felkelők által elrabolt javak visszaszerzése. Tarsoly Gergely és Lengyel Adám századosok századai már január 23-án megkezdték a cirkálást, valamint a román felkelők lefegyverzését és a rablott javak visszaszerzését. A legfenyegetettebb helyzetben Torockó és környéke volt, ahová Ugrón kormánybiztos vadászszázadokat indított Tordáról. Emellett a kormánybiztos külön katonai erő kirendelését kérte az országos biztostól Kolozsvárról a tordai térparancsnokság rendelkezése alá Alsójárára. Az utóbbi az alábbi alakulatokból tevődött össze: 50 honvéd egy főtiszt vezetése alatt (32. honvédzászlóalj), 1 század bihari és 1 század tordai nemzetőr. A különítmény elsődleges feladata az volt, hogy Pápai Lajos alispán, polgári biztos irányítása mellett a környék román lakosságát lefegyverezzék. Beöthy közölte a térparancsnoksággal azt is, hogy Kolozsvárról hasonló erők indultak ki Tordaszentlászlóra és Magyarlétára, amelyekkel vegyék fel a kapcsolatot és a hadműveleteiket hangolják össze. 32 Honvéd, 6. sz. 1849. január 3. 23.; Az anyaországi szabadcsapatokról: Hermann. 1999. 10-14.; Közép-Szolnok és Kraszna megyékhez intézett rendeletről: Honvéd, 9. sz. 1849. január 6. 33-34.; Január 6-án, Kolozsváron kelt, az erdélyi törvényhatóságokhoz intézett levelét közli: Kővári, 1861/1. 144-145. p.; Kővári, 1861. 152.; Bánffy Lászlóra: Bona, 1998. I. 83.; Beöthy levele az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. Kolozsvár, 1849. január 6. (Közli: Dragomir, 1946. III. 253-254.)
