Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547
BEÖTHY ÖDÖN ERDÉLYI FŐKORMÁNYBIZTOS 555 mély esetét, akit Bem fogott el, mert kémkedéssel vádoltak. Kossuth pártatlan és igazságos vizsgálatra utasította Beöthyt. Sokkal szemléletesebb az-az eset, amelyet Tóth Ágoston naplójából ismerhetünk meg. Az Eszak-Erdélyben szolgáló Közép-Szolnok megyei nemzetőrök 5 román felkelőt fogtak el, akiket a kolozsvári rögtönítélő törvényszéknek akartak átadni. Az alakulattal lévő polgári biztos, aki egyben Kolozs megye alispánja is volt, a letartóztatottak kivégzésére szólította fel a nemzetőröket. Az egyik nemzetőrtiszt azonban írásban jelentette az esetet Tóthnak, aki rögtön Beöthyhez sietett. A kérdőre vont alispán azzal védekezett, hogy a kivégzés Kolozsváron csak feltűnést keltene, és ettől a kormánybiztost mindenképpen meg akarja óvni. Beöthy válaszában indulatosan kijelentette, hogy egy kivégzés minden esetben kizárólag törvényes úton történhet, ennek felelőségét pedig kész minden körülmények között magára vállalni. A Czetz által Tordán elfogott orgazdák és felbujtók ügyében Kossuth így utasította a kormánybiztost: „És azért ezennel hivatalosan oda utasítom önt, hogy igazságos, de egyszersmind kérlelhetlenül szigorú legyen azok iránt, kik szegény hazánk jelenlegi véráldozatos helyzetének előidézésében szentségtelen kezekkel közre munkáltak. A Czecz alezredes által elfogott bujtogatókat statárium ebbe — a mentségre minden törvényes módot meg kell adni — de ha bűnösnek találtatnék, a vádlott, legyen az bárki a világon, halálra vele kérlelhetlenül.” Beöthy tehát szigorúan fellépett az önbíráskodásokkal szemben. 1849. január 14-én a kolozsvári polgárok feltehetőleg meglincseltek egy polgárt. A kormánybiztos nyíltan, hirdetmények útján ígért szigorú vizsgálatot és büntetést a vétkesek számára. Kifejtette, hogy „A bűnös törvény szabta útján, rendes bírái által, mondott ítélet nyomán vehet ítéletet, és bűnhődhetik, - e végre vannak a megyékben rögtön ítélőszékek alakítva.”14 Az igazságszolgáltatáshoz tartozó esetek közül kiemelt figyelmet érdemel a gr. Mikes János országgyűlési képviselő és nemzetőr ezredes ellen elrendelt vizsgálat. Kolozsvár feladásáról Minorich Károly nemzetőr százados készített jelentést az Országos Honvédelmi Bizottmány számára 1848. november 19-én. Eszerint a szamosfalvi vereség után mind Vay Miklós br., királyi biztos, mind Baldacci Manó br., vezérőrnagy reménytelennek ítélték meg a további ellenállást, álláspontjukat osztotta Groisz Gusztáv főbíró és Mikes János nemzetőr főparancsnok. A román felkelők bosszújától rettegő polgárok Baldaccit és Vayt fogságba vetették, azonban Mikes Kelemen ezredes a honvédek és Mátyás-huszárok támogatásával kiszabadította őket. Az ellenállást egyébként a rendelkezésre álló reguláris katonaság elégtelensége miatt Mikes Kelemen is céltalannak vélte, ugyanakkor a nemzetőrséget a harctéri tapasztalatok miatt teljesen használhatatlannak tartotta. Minorich javasolta Baldacci, a két Mikes és a főbíró szigorú megbüntetését a város feladása miatt. Minorich vádjai következtében Mikes János parlamenti vizsgálatot kért maga ellen. Vizsgáló bizottság ugyan megalakult, azonban az eljárás megindítását Beöthy értelmetlennek tar14 Márki, 1897. 501.; KLÖM XIV 42. Kossuth intézkedése Beöthyhez a Richardson nevű angol fogollyal kapcsolatban. Kisújszállás, 1849. január 4.; Irmédi-Molnár, 1938. 95.; KLÖM XTV 44. Kossuth utasítása Beöthyhez. Karcag, 1849. január 5.; Honvéd, 16. sz. 1849. január 15. 61.
