Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 911 adott athnamé pontos tartalmát.96 Hasonlóan kifinomult, kiterjedt hírszerző kapcsolatokra utalnak a lap 1689-1690-es cikkei is, miszerint Thököly — a konstantinápolyi francia követ támogatásával —jó eséllyel pályázott a moldvai és a havasalföldi fejedelmi tisztség elnyerésére.97 Volt példa arra is, hogy a lap olyan állítást tett közzé, amely a magyar történetírásban napjainkig sem bizonyított egyértelműen. Ez történt példának okáért Petneházy Dávid halálával kapcsolatosan is, aki Buda ostromakor vesztette életét, de nem ellenséges fegyver, hanem valószínűleg méreg által — írták — mint azt Cserei Mihály kortárs is történetíró állította.98 A kuruc király még visszavonultságában is képes volt olykor-olykor felhívni a figyelmet magára. A protestáns vallások szabadságát zászlajára tűző, a jezsuiták ellen tűzzel-vassal küzdő fejedelem ugyanis egy korabeli, nem sokkal halála előtt a Gazette-ben megjelent, Angyal Dávid által is említett híresztelés szerint nem csupán közeli kapcsolatba került a jezsuitákkal,99 hanem még a katolikus hitet is felvette és értékes kincseit valamint étkészletét a rendre bízta.100 Érdemes megemlíteni, hogy egyes hírek egyaránt feltűntek a Gazette és a kontinentális sajtó lapjain is, ezekben az esetekben valószínűleg azonos információforrást vagy közvetlen átvételt kell a háttérben keresnünk. A francia Nouvelles Ordinaires-ben például két alkalommal bukkan fel tévesen — 1692-ben101 és 1694-ben102 — Thököly törökök általi bebörtönzésének híre, melyek közül az utóbbit szinte azonos időben közölte nem megerősített állításként a londoni újság is.103 A francia lapok és az angol Gazette hírei közötti bizonyos eltérések, különbségek talán még természetesnek is vehetőek, az azonban mégiscsak feltűnő, hogy néha még az egészen rövid közlések esetében is mekkora különbség mutatkozott. Ezt jól tárja elénk azon beszámoló is, ami a felkelők által vert pénzzel kapcsolatos. Az érmén a Nouvelles Ordinaires szerint ugyanis a „Pro libertate et justitia”, felirat állt,104 * míg a London Gazette ellenben úgy tudta, hogy azon a „Pro Deo, Patria & Libertate” jelmondata szerepelt.106 96 Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak idején. Hadtörténeti Közlemények 116. (2003) 633-669.; Vojtech Kopcan: A török Porta Thököly-politikája. In: A Thököly-felkelés és kora. Szerk. Benczédi László. Bp. 1983. 125-126. 97 LG., 1689. december 31., Nr. 2415; 1690. február 10., Nr. 2531. Ezen állításokat Angyal Dávid kutatásai is megerősítik. Angyal D.\ Késmárki Thököly Imre i. m. II. 200. 98 LG., 1686. október 14., Nr. 2182.; Nagyajtai Cserei Mihály Históriája. Kiadta: Kazinczy Gábor. Pest, 1852. 166. 99 A galatai jezsuita rendház főnöke, Bracconier atya ugyanis sokszor látogatta meg Thökölyt, és megígérte neki, hogy lehetővé teszi a kiutazását Itáliába vagy Franciaországba, ha Thököly megígéri, hogy áttér. Bracconier 1704-ben el is látogatott Rómába, állítólag a fejedelem menekülésének ügyében, de eredménytelenül. A jezsuiták viszont Angyal szerint azt híresztelték, hogy Thököly felvette a katolikus vallást. Angyal D.: Késmárki Thököly Imre i. m. II. 273-276. 100 LG., 1705. szeptember 24., Nr. 4161. 101 NO., 1692. január 12. Idézi: Köpeczi BMagyarország a kereszténység ellensége i. m. 62. 102 NO., 1694. május 10., 22. június 5. 103 LG., 1694. május 10.; 28.; 31., Nr. 2974; 2979; 2980. 104 NO., 1678. november 28. Idézi: Köpeczi B.: Magyarország a kereszténység i. m. 47. 106 LG., 1678. november 4., Nr. 1353.
