Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891

A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 903 lenfeleik kezébe jutnak. A Thököly-felkelés tárgyalásával kapcsolatosan ugyan­is meg kell említeni, hogy a kuruc oldal is erős dezinformációs harcot folytatott a másik féllel szemben,62 ami jelentős szerepet játszott hadi vállalkozásaik sike­res kivitelezésében is, mint arra a későbbiekben még bővebben kitérünk. En­nek egyik ékes példáját szolgáltatja a fénykorukat élő felkelők ellen akciót veze­tő Leslie császári tábornok véleménye, aki egyszer arról panaszkodott, hogy Magyarországon lehetetlen a hadviselés, mert nem kapnak megbízható híreket, a felkelők szándékáról pedig gyakran csak akkor szereznek értesülést, amikor azok már végre is hajtották tervüket.63 Ha Magyarország, akkor bujdosók ? Vajon a szinte megszámlálhatatlan mennyiségű, magyar és kuruc vonat­kozású külföldi tudósítás mekkora szeletet hasított ki a Gazette által biztosí­tott terjedelmes tér tortájából? Ahelyett, hogy szavakkal, kiragadott példákkal, általánosító jelzőkkel próbálnánk meg érvelni, jelen esetben érdemes megnézni azt, hogy mit is mondanak a számok ezzel kapcsolatban. Az alábbi táblázatban több funkció figyelembe vételével igyekeztem erre a kérdésre komplex választ adni. A kutatás során a vizsgálat anyagát képező tárgyévek kiválasztása zömé­ben a felkelés legsikeresebb időszakára, a visszafoglaló háborúk és Bécs ostro­ma előtti időkre esett, ám annak érzékeltetésére, hogy milyen változás állt be a török elleni harc kiszélesedése és a nemzetközi csapatok megjelenése nyomán — miközben még a kurucok is nagy erőt képviseltek — az 1684-es esztendő hí­reit is elemzés alá vontam. Mindezek során számba vettem az összes, az adott évben a lapban megjelenő keltezett tudósítást, majd külön vizsgáltam a bécsi kibocsátású, azokon belül is a magyarországi és kuruc vonatkozású híradások számát, továbbá hasonló rendszer szerint foglaltam bele ebbe a keretbe a többi európai nagyvárosból érkező értesülést is.64 Előre kell bocsátani, hogy a kimu­tatás eredményei informálisak csupán, mert a keltezett tájékoztatások hosszu­kat — tehát a leírt karakterek vagy szavak számát — tekintve rendkívül széles spektrumon mozogtak, emiatt valós, egymáshoz viszonyított arányuk ily mó­don nem jelenik meg. Bár kívánatos lenne azok szerfelett nagy munkát igénylő felmérése, ám úgy gondolom, hogy az imént megfogalmazott célkitűzések szem­pontjából már e táblázat is jól mutatja azokat a tendenciákat, amelyek megíté­62 Ezzel kapcsolatban 1. Nagy László: „Nem jöttünk égi hadak-útján...”: Vázlatok és tanulmá­nyok a XVII. századi kurucokról. Bp. 1982. 147-198. 63 A hírszerzés és kémkedés története. I—III. Szerk. Pilch Jenő. Bp. 1936. I. 161. A korszak in­formációszerzési és kémtevékenységével kapcsolatosan 1.: Takáts Sándor: Kalauzok és kémek a tö­rök világban. In: Rajzok a török világból. I—III. Szerk. Takáts Sándor. Bp. 1915. II. 133-212.; Fodor Pál: Kémkedés a törökkorban. Keletkutatás 1995. ősz 121-126.; Információáramlás a magyar és tö­rök végvári rendszerben; Végvári konferencia előadásai: Eger 1997. október 15-16. Szerk. Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás. Eger 1999. 64 Egy hírkihocsátó helyről érkező tudósítás kisebb híreit nem választottam szét, vagyis itt a keltezett tudósítások számát, és nem az összes, egymástól eltérő tartalmú hírt vettem számításba. Azon eseteket, amikor Bécsből vagy más európai nagyvárosból olyan hírt közöltek, amely bár magyar vonatkozású volt, de nem Magyarországról származott (pl. az egyes német városok csapatküldéseit magyar területre), szintén nem foglaltam bele ezen kimutatásba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom