Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Vincze Dániel: Rebellisek, elégedetlenek, magyarok. A Thököly-felkelés a London Gazette hasábjain IV/891
ban nyomtatták ki,33 ám egy 1678-as adat szerint a példányonkénti eladási szám már csupán 7000-re volt tehető, ami az 1679-81 között tomboló belpolitikai botrányok hatására 4000 körülire csökkent,34 majd negyed évszázaddal később, 1705-re már újra 11 000-15 000 körüli darabszámmal büszkélkedhetett az újság megjelenésenként.35 A London Gazette elterjedését nagyban segítette, hogy Angliában a század közepétől kezdve gomba módra kezdtek szaporodni a társadalmi érintkezés és szabadidőtöltés új formáját képviselő kávéházak, és velük együtt egy korábban nem tapasztalt fogyasztási kultúra mellett egy újfajta nyilvánossági forma is megjelent a szigetországban. Az első kávéház még 1650 körül létesült Oxfordban, amit hamarosan követett a többi is, sőt, még a pestisjárvány idején (1665-1666) is újak nyíltak a fővárosban, mivel a régiek még ilyenkor is teli voltak. Nem is csodálkozhatunk rajta, ha a század végére Londonban kétezernél is több ilyen helyet találhatunk.36 Mi volt sikerük titka? - tehetjük fel a kérdést. Először is az, hogy kihasználták az Európában divatba jött, távolról behozott élvezeti cikkek, legfőképp a csokoládé (kakaó), a tea és persze a kávé népszerűségét, az emelkedő sörárak mellett pedig a kocsmákhoz képest kulturálisan és gazdaságilag is eltérő alternatívát voltak képesek vendégkörüknek nyújtani. Az újonnan születő intézményekbe nemre37 vagy társadalmi rangra való tekintet nélkül bárki beléphetett, a divatos létesítmények pedig gyorsan nemcsak a középosztály üzletkötő helyeivé, hanem fontos információk, pletykák, későbbiekben társadalmi szervezetek bölcsőjévé is váltak.38 A kávéházak emellett népszerűvé tették a keleti kultúrák egyes elemeit is, soknak törökös nevet adtak, belsejüket keletiesen díszítették, sőt, még az sem volt ritka jelenség, ha egy vendéget turbánban vagy törökös öltözékben láttak ekkoriban.39 A Gazette szempontjából azonban a legfontosabb tényező az volt — A THÖKÖLY-FELKELÉS A LONDON GAZETTE HASÁBJAIN 897 33 O’ Malley, T: Religion and the Newspaper i. m. 30-31. 34 Childs, J.: The Sales of Government i. m. 104. Bécs ostromának évéből nem rendelkezünk pontos adattal, de az tudható, hogy a lap utáni érdeklődés újra nagyon magas szintet ért el. Handover, P. M.: A History of i. m. 22. 35 O’Malley, T: Religion and the Newspaper i. m. 30-31. 36 Steve Pincus: “Coffee Politicians Does Create”: Coffeehouses and Restoration Political Culture. The Journal of Modern History 67. (1995) 811-813. Ám 1700 körül csupán ötszáz körüli volt azon kávéházak száma, amelyeknek neveit is ismerjük. Sommerville, C. J.: The news revolution i. m. 77. 37 Néhány korábbi vélekedéssel ellentétben még a nők is beléphettek ezekre a helyekre. Pincus, S.: Coffee Politicians i. m. 814—816. 38 Mint például a Lloyd’s Insurance és a London Stock Exchange. Ross W. Jamieson: The Essence of Commodification: Caffeine Dependencies in the Early Modem World. Journal of Social History 35. (2001) 281. Ugyanakkor politikai érdekcsoportok is alakultak e helyeken az 1680-as évek elején kibontakozó belpolitikai botrányok alatt. Lawrence E. Klein: Coffeehouse Civility, 1660-1714: An Aspect of Post-Courtly Culture in England. The Huntington Library Quarterly 59. (1996) 43. A kávéházak az addig divatban lévő kocsmákhoz képest több változtatással csalogatták magukhoz vendégeiket. Elődjeiktől többek között szabályrendszerük is megkülönböztette őket, mivel ezeken a helyeken gyakran tilos volt a káromkodás, szerencsejáték és a nagyobb mulatozások, ünneplések is. Jamieson, R. W.: The Essence i. m. 282. 39 Gerald Maclean: Looking East: English Writing and the Ottoman Empire Before 1800. Basingstoke 2007. 58-59. Ez a törökös kötődés mutatkozott meg abban is, hogy sok kávéháznak keleties nevet adtak. Egy 1680-as jegyzék szerint csak Londonban 62 olyan intézmény volt, amelynek nevében a török kifejezés valamilyen formában szerepel, további húsz pedig szintén keleti hatást
