Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
846 BOTLIK RICHARD Czibak és Statileo unokaöccse, Patócsy Miklós 1534-ben nem cselekszik gyorsan a Gritti-ellenes megmozdulásban.223 A püspök Szapolyai belső körétől történő eltávolodása más okokkal szintúgy magyarázható. Statileo János tűzzel-vassal üldözte a reformáció híveit Erdélyben, valószínűleg ez lehetett az utolsó csepp a pohárban az erdélyi szászoknak, mikor 1530. május 1-jén tartott szebeni tartományi gyűlésükön Ferdinánd pártjára álltak.224 Az erdélyi püspök katolikus megújulásra tett törekvése nem tett jót a Ferdinánddal kötendő fegyverszünet vagy béke kérdésében sem, amit Hieronim Laski először Visegrádnál, majd Krakkóban folytatott tárgyalásain igyekezett foganatosítani a Habsburg követekkel.225 Igaz, hogy a Krakkóban titokban zajló alkudozásról, János király Gritti és Laski által diktált új politikai céljairól a hiányos kommunikáció miatt igen kevesen értesültek. Szapolyai János egyik lengyel támogatója, Piotr Tomicki alkancellár is meglepődött, hogy csak tíz nappal később értesült a krakkói titkos tárgyalásról, amit levelében Frangepán Ferenc kalocsai érsek szemére vetett.226 Az alkancellár szintén szemrehányó leveleket írt Statileo Jánosnak,227 Brodarics Istvánnak228 és Werbőczy Istvánnak,229 amiért nem tájékoztatták őt az ügyről. Tomicki azonban nem tudhatta, hogy Szapolyai János politikai elitje időközben lecserélődött, s akik korábban aktívan képviselték uruk érdekeit a külföldi királyi udvaroknál, azok most — kiszorulva az udvarból — szinte csak vegetáltak királyuk oldalán. Szapolyai János a püspöki hatalmának gyakorlásában ugyancsak igyekezett korlátozni Statileo Jánost. A hitbéli kérdésekben heves vérmérsékletet tanúsító Statileot többször is János királynak kellett csillapítania, mert a püspök egyházmegyéjében hitvitát kívánt tartani a reformáció megfékezésére.230 Szapolyai attól tartott, hogy a hitvitával csak olajat öntene a tűzre a belső feszültségektől terhes Erdélyben. A hitvitára később, Erdély konszolidációja után már sor kerülhetett.231 Szapolyai János elhidegülését fokozta, hogy Statileo szilárd fundamentumon álló, 223 Memoria rerum 42. Barta GLudovicus Gritti i. m. 316. Brodarics István a levelezésében használt (sic!) „dominus Transsilvanus”, illetve „dominus Transsilvanensis” alatt Hieronim Laskit, később Majláth Istvánt értette. Ez a személy semmiképpen sem lehetett Statileo János, mert az erdélyi püspök („episcopus Transsilvaniensis”) Gritti gyűlölt politikai ellenfele volt, ezért kizárt, hogy Statileo 1532 nyarán „bene concordat” a kormányzóval. Vö. Brodericus-Epistulae 269-271., főleg 311., 439. 471. 224 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I-VI. Pest 1868-1873. VI. kötet. (1873) 203-238. 225 Botlik R.\ Az 1531. évi i. m. 596-597. 226 Uo. 597. 227 AT. XIII. CCLXXV 254. 228 Uo. XIII. CGI,XXIII. 252-253. Brodericus-Epistulae 281-282. 229 Uo. XIII. CCLXXTV 253-254. 230 Balogh Ferencz: A magyar protestáns egyháztörténelem részletei a reformátio korától jelenig. Debrecen 1872. 36. 231 Az erdélyi püspök mellett Fráter György volt a másik hangadója az 1538. november 1-jén kezdődött segesvári hitvitának. Az első nyilvános keretek közt lezajló magyarországi hitvitán Kálmáncsehi Sánta Márton és Enyedi Adorján gyulafehérvári kanonok bírák nem tudtak döntést hozni Drágffy Gáspár szilágysági és Szántai István kassai reformátorok ügyében. János király Szántait és a vele Segesvárra érkezett kíséretét különösebb retorzió nélkül szélnek eresztette. Acs P.: Katolikus irodalom i. m. 363-370. Balogh F.\ A magyar i. m. 36.
