Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Botlik Richárd: Statileo János diplomáciai küldetései János király (1526-1540) uralkodásának idejéből IV/813
szoros szövetségesi viszonyt ápolt a Portával. Nándorfehérvár erősségének elvesztését követően nemcsak a Magyar Királyság, hanem az egész délszláv térség veszélyeztetett régió lett. A sorozatos török portyák eredménye, hogy immár a dalmát városok sem érezhették biztonságban magukat. A török fenyegetés okozta félelem miatt Scardona városának elöljárói aggódó hangvételű levelet írtak Statileo Jánosnak, aki 1522. március 11-én kelt levelében16 ecsedi Báthory István nádor figyelmébe ajánlotta a dalmát város sanyarú helyzetét. Hiába kötötték azonban a prépostot rokoni és baráti szálak Dalmáciába, a magyar kincstár állandósult pénzhiányára hivatkozva a nádor nem tudott hathatós segítséget nyújtani a veszélyeztetett térségnek.17 1522. február 24-én II. Lajos és Mária királyné Csehországba utazott. A fiatal királyi pár egészen 1523. március 16-ig tartózkodott a Cseh Királyság területén.18 A király távolléte miatt a törvények értelmében egy évig Báthory István nádor kormányozta Magyarországot, a királyi titkárok — így Statileo is — folyamatosan ingáztak a hírekkel Prága és Buda között.19 Ezenkívül Statileo János őrsi prépost másik feladata volt a külföldi követek fogadása, szállásolása, a királyi kihallgatást mindenkor megelőző kikérdezése. Kiváló olasz nyelvtudásának köszönhetően Statileo elsősorban a Rómából és Velencéből érkező diplomatákkal foglalkozott. A közvetlenül Andrea Gritti (1523-1538) dózsénak jelentő Vincenzo Guidoto velencei követ név szerint említést tett Statileo munkájáról.20 1525 elején II. Lajos Statileot küldte a lengyel királyhoz, nagybátyjához, hogy segítséget kérjen a török ellen, mindhiába.21 A lengyel udvar erejét nagy mértékben lekötötte a Német Lovagrenddel folytatott tárgyalássorozat, melynek eredményeként Krakkóban, április 10-én tető alá hozták a végső megállapodást. A béketárgyalás folyamán, II. Lajos király megbízásából — Brandenburgi György mellett — Statileo János tevékenyen részt vett a szembenálló felek közti közvetítési munkában.22 II. Lajos az év folyamán budai préposttá nevezte ki Statileot.23 A prépost — udvari kapcsolataira hivatkozva — figyelmeztette barátját, Werbőczy Istvánt, hogy II. Lajos ugyan elfogadta lemondását a nádori posztról, de a fiatal királyhoz közel álló politikai körök kezdeményezni fogják a felelősségre vonását. Statileo jóvoltából Werbőczy még idejében elmenekült az udvarból a reá váró súlyos vádak elől.24 STATILEO JÁNOS DIPLOMÁCIAI KÜLDETÉSEI JÁNOS KIRÁLY IDEJÉBŐL 815 16 MÓL. DL 24397. A teljes szöveget közölte: Iványi Béla: Adalékok nemzetközi érintkezéseink történetéhez a Jagelló-korban. Történelmi Tár 1906. 331. 17 Sörös P: Statileo i. m. 3-12. 18 Václav Bűzek: Saját országában idegen. (Jagelló Lajos és Habsburg Mária csehországi tartózkodása 1522-1523 fordulóján.) In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. Szerk.: Réthelyi Orsolya, F. Romhányi Beatrix, Spekner Enikő, Végh András. Bp. 2005. (A továbbiakban HM.) 57-58. 19 L. a váci püspök levelét. MÓL. DL 25660. 20 Vincenzo Guidoto jelentése Velence fejedelmének. In: Mohács emlékezete. (A továbbiakban ME.) Szerk.: Katona Tamás. Bp. 1979. 166. 21 A követi út 347 forintba került. Iványi B. : Adalékok i. m. 150. 22 Sörös P: Statileo i. m. 9-10. Zombori István: Jagelló-Habsburg rendezési kísérlet 1523-ban Krzysztof Szydlowiecki naplója alapján. In: Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója. Bp. 2004. 252. Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 19. 23 Kubinyi A.: A királyi titkárok i. m. 21. 24 Fraknói Vilmos: Werbőczy István a mohácsi vész előtt. Századok 10. (1876) 631.
