Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Izsák Lajos: Az első „Népfrontos" választás Magyarországon 1949-ben I/63

78 IZSÁK LAJOS lünk, sem a nagybirtokosok és tőkések ügyvédeit," a mostani jelöltekre kell és érdemes szavazni. A Független Kisgazdapárt nem adott külön instrukciókat választási meg­bízottai részére, ők csak „megfelelő mértékben" végezték a népfrontos munkát, legtöbb helyen abban a tudatban, hogy „úgy is úgy lesz, ahogy a kommunisták akarják". A Nemzeti Parasztpárt választási biztosai viszont azt a feladatot kap­ták, hogy „A parasztpárti szervezeteket be kell kapcsolniuk a Népfront egysé­gébe és ezen keresztül az irányító MDP szervekhez."4 7 A másik két népfrontos párt közül az FMDP külön választási felhívást nem tett közzé, vezetői megelé­gedtek azzal, hogy a számukra engedélyezett választási gyűléseken felszólal­hattak, így például Balogh István Nagykanizsán, Parragi György Csornán, Dé­nes István Baján, Lukács Vilmos Hevesen, Alvinczi Imre Adonyban, Milassin Kornél pedig Rózsaszentmártonban mondott beszédet.4 8 Az MRP vezetői közül csak Harrer Ferenc kapott szót egy fővárosi választási gyűlésen. Az MRP vá­lasztási felhívása a szavazás napján jelent meg. „Teljesítse ezen a napon min­denki hazafias kötelességét, fegyelmezetten, megingathatatlanul és lelkesen — szólt a választókhoz az üzenet — minden radikális választó, minden dolgozó kispolgár, minden haladó értelmiségi az életet, az alkotó munkát, a felvirágzó Magyarországot, mindannyiunk biztonságos és boldog jövőjét választja és ezért egytől-egyig a Népfrontra adja szavazatát - Magyar Radikális Párt."49 Az 1949. május 15-ei első „népfrontos" választás a Magyar Dolgozók Párt­ja átütő sikerét hozta. Az országban a választásra jogosultak 94,7%-a szavazott le, a szavazatok 95,6%-a esett a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire.50 Rákosi emlékirataiban később azt írta: „A választások még számunkra is várat­lanul jól folytak le."5 1 Csupán néhány helyen (Kiskőrösön a szavazók 39%-a, Nagykőrösön 21%, Mezőkövesden 28%-a, Békésen és Orosházán 21%-a, illetve a vecsési járásban 29%-a, Sajóládon 52%, Tardon pedig 61%-a) szavaztak a Nép­front programja ellen.5 2 A megválasztott 402 képviselő pártonkénti megoszlása a következő volt: MDP: 285, FKGP: 62; NPP: 39; FMDP: 10; MRP: 4 és két pár­tonkívüli: a neves történész Szekfű Gyula és Vörös Lajos, (korábban Demokra­ta Néppárti - I. L.), akik a politikai katolicizmust voltak hivatva reprezentál­ni.53 A képviselők között 176 munkás, 115 paraszt, a többi értelmiségi, kisipa­ros, kiskereskedő és „egyéb" kapott helyet. A nők száma 71, az előző parla­menttel szemben megnégyszereződött, közülük 41 munkásnő, 21 pedig pa­rasztasszony, illetve parasztlány volt. Az országgyűlési képviselőknek a fele 20 47 PIL 284. f. 18. o.e. 48 Magyar Nemzet, 1949. május 1; május 7. 49 Világ, 1949. május 15. 50 V ö. Feitl István: Pártvezetés és országgyűlési választások 1949-1988. In: Parlamenti és kép­viselőválasztások 1920-1990- Tanulmányok.Szerk. Földes György-Hubai László. Politikatörténeti Alapítvány, 1994. 285-304. 51 Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések i. m: 738. 52 MOL M-KS 276. f. 54/43. ő. e. (Ez Rákosi értékelése a választásokról az MDP KV Titkársága 1949. május 16-ai ülésén.) 53 Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000. I. kötet. A választá­sok története és politikai geográfiája. Napvilág Kiadó, 2001. 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom