Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
762 ZSOLDOS ILDIKÓ Vécsey Mária 1871 őszén hét évesen került Eszter nővérével a bécsi Sacré- Coeur (Szent Szív) zárda intézetébe, ahol kilenc évig nevelkedtek. Mivel az osztrák környezet kissé rossz hatást gyakorolt Eszter magyar helyesírására, László célként tűzte ki, hogy nővérét jó stílusú, tökéletes magyar írásra szoktatja, ezért a leveleiben néhol előforduló apróbb hibáit (mint például ékezetek lemaradása vagy fölcserélés, betűtévesztések, magyartalan kifejezések...) folyamatosanjavította. Máriát 1883 januárjában mutatták be Erzsébet királynénak Budapesten egy társas összejövetel alkalmával. Udvar hölgy ként rendkívül érdekelték a politikai hírek, nagy érdeklődéssel olvasott ilyeneket édesanyja leveleiben. Ezeket az információkat a Pesti Naplóból, a Hazánkból, a Pester Lloydból, a néppárti Alkotmányból egészítette ki, és természetesen az udvari környezetben is megtárgyalták a történéseket. Az 1890-es évek első felében nagy figyelmet szentelt a hazánkban folyó egyházpolitikai küzdelmeknek. „Nagy érdekkel kísérem a polgári házasság ellen irányuló mozgalmat és igen örülök neki, és az egyéb aspektusait a dolgoknak, s örülök, hogy Papa a Nemzeti Párt mellett lépett fel Szatmáron. Ki tudja mennyi örvendetest ír meg maga édes Mami erre nézve is ebben az esztendőben?!”67 - írta édesanyjának, aki szinte rajongott Apponyi Albertért, de a család valamennyi tagja óhajtotta a gróf politikai sikerét. „Most Apponyi megint megcsinálta a Nemzeti Pártot jászberényi beszédében, s ami eredeti volt, Károlyi Pista lelkes tósztjában teljesen melléje állott. Mindég úgy meg tudja az embert nyerni azáltal, hogy sokat hányódott lelke mégis képes a lelkesedésre”68 - nyilatkozott a család legkiegyensúlyozottabb egyéniségének tekinthető Vécsey Magda 1904-ben. Erzsébet királyné meggyilkolása mélyen lesújtotta az udvart. Vécsey Mária így írt erről: „Igen frappírozott [megdöbbentett] első nap szegény király változott hangja s modora. Nem csuda. F[ő]h[erce]gné Bécsből hozott magával édesanyja holmijából többféle emléket, összegyűjtött leveleket, stb., de nevezetesen az inget, mely rajta volt, amikor a szerencsétlenség történt. Egy kis lyuk van rajta[ide rajzolva egy L alakú lyuk], s körülötte egy véres nedvességtől maradt folt - tanúi a nagy s pótolhatlan veszteségnek. Tegnap volt 3 hete hogy történt. Szegény fhgné azt mondja, hogy jóformán eddig rá sem ért realizálni, mily szerencsétlen ő maga...A megszámlálhatlan sok között aki gyászolja oly kevés pár ember az, aki igaz valójában ismerte anyját, kit oly sokan tévesen ítélnek meg, habár nem rosszindulatúan.”69 A Vécsey házaspár természetesen többi leányát is igyekezett bevonni az uralkodócsalád látószögébe.70 Blanka grófnő 1891-ben tartotta elérkezettnek 67 ANDJC 452 Nr. inv. 178 Maria Vécsey Corespondentá 1880-1917. (a továbbiakban: Nr. inv. 178) Lichtenegg, 1893. jan. 18. Vécsey Mária Dessewffy Blankához 68 ANDJC 452 Nr. inv. 211 Fülek, 1904. jún. 20. Vécsey Magda Vécsey Miklóshoz 69 ANDJC 452 Nr. inv. 178 Wallsee, 1898. okt. 2. Vécsey Mária Dessewffy Blankához 70 Paulina és Magda is megkapta a Csillagkereszt Rendet, mely kitüntetéssel együtt járó feladatukat (a szenvedőkkel, betegekkel való törődést) komolyan szem előtt tartva az első világháború idején kivették részüket a sebesültellátásból. 1914 őszén intenzíven ápolták a Monarchia csapatainak galíciai veresége következtében Nagymihályba özönlő sérülteket. Özv. gróf Cebrian Istvánná született Vécsey Magdolna bárónő ezt követően az ungvári járványkórházban, majd katonai barakktelepen, ezután a sátoraljaújhelyin, utóbb ismét az ungvárin gyógyította a beteg katonákat. 1916 nyarán csatlakozott ahhoz a hölgymisszióhoz, amely a Vöröskereszt szervezésében az oroszországi fogolytá
