Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
A KÉT VÉCSEY 757 reite. Az említett tettlegességekről felvett vallomásokat áttanulmányozva az valószínűsíthető, hogy egy ittas állapotban lévő, választójoggal nem rendelkező, de mindkét párt kortestanyáján iszogató lakos provokálta a bíró háza előtt az ott elhaladó ellenzéki menetet. Ekkor indultak meg a sárdarabok, botok, palánkdarabok, kövek a bíró udvara és ablaka irányába. Az akció eredményeképpen többen megsebesültek. Este a lelkész ablakát és ajtaját törték be.45 A szintén a kisvárdai választókerülethez tartozó Zsurkról is érkezett lelkészi panasz kocsisának és cselédjének fenyegetése, valamint kormánypárti kortesek lőfegyverrel való masírozásai és lövöldözései miatt.46 Egy zsurki választópolgár ugyanezen személyek ellen tett bejelentést, akik — mástól vett értesülése szerint — leitatták, majd egy kötelezvényt írattak alá vele száz forintról: ha nem szavaz Jármy Józsefre, akkor behajtják rajta az összeget. A panaszló azonban annyira részeg volt, hogy semmire sem emlékezett.47 A választások idején a nyírbátori kerületben egy lovas és két gyalog század, a kisvárdaiban, a tiszalökiben és a nyírbogdányiban egy század lovas és egy század gyalog katonaság vigyázott a közrendre. A nádudvari és a nagykállói kerületben először elegendőnek vélte a főispán a csendbiztos és legényei jelenlétét, de végül fél-fél század lovas katonaság ezekben is készenlétben állt.48 Az ellenzéki többségű törvényhatóságban nem sikerült mandátumot szereznie a kormánypártnak.49 Vécsey báró közigazgatási és politikai feladatainak ellátása mellett szívügyének tekintette azokat a régészeti ásatásokat, amelyek a Szent László király által 1085-ben „Bököny és Geszteréd közt” legyőzött kunok és e csatában elesett magyar hősök csontjainak feltárására irányultak. Leveleiből azt is megtudjuk, hogy ezek az akciók nem minden esetben jártak sikerrel. Előfordult például, hogy két napi munka után vált világossá, hogy mások már megelőzték őket, csupán néhány összezúzott csontot és vastöredéket hagyva hátra. Az ásatást Rómer Flóris50 is meglátogatta. A szabolcsi régészeti mozgalom megindításában Vécsey főispánon kívül nagy szerepe volt dr. Jósa András (1834-1918) megyei főorvosnak. Jósáék egy történelmi tévedésből indultak ki. Összetévesztették az 1068. évi úz és besenyő betörést — amely az erdélyi Kyre eleison-hegyen (Kerlés) vívott csatával és Salamon király győzelmével végződött — az 1085. évi besenyő betöréssel és Szent László király állítólagos bökönyi csatájával. Ez utóbbi 800. évfordulóját akarták ásatással megünnepelni. Az azonban tény, hogy az 1068. évi úz-besenyő betörés Szabolcs vármegyét is sújtotta, aminek bizonyítéka az 45 A kérdéssel kapcsolatos dokumentumok lelőhelye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban: SZSZBML) IV B. 255. Szabolcs vármegye első alispánjának iratai 1862-1871. Igazgatási iratok 129. d. 46 Uo. 99/1869 A zsurki református lelkész bejelentése a szolgabíróhoz 1869. márc. 2. 47 Uo. 99/1869 Ifj. Z. Pótsik Mihály bejelentése a szolgabíróhoz 1869. márc. 2. 48 Uo. 52/869 Főispáni értesítés 1869. március 8.; Főszolgabírói jelentés 1869. márc. 12. 49 Az 1869-es szabolcsi képviselő-választás eredményét 1. Szilágyi L.\ A „kuruc vármegye” i. m. 173. 11. táblázat 50 Rómer Flóris Ferenc (1815-89) régészetünk egyik 19. századi kiemelkedő alakja, tulajdonképpeni megalapítója.
