Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
744 TAMASI ZSOLT peres, Potyó Ferenc karrierjét sem érintette. Haláláig a kerület főesperese maradt. A forradalom alatt mellette álló káplánja, Bencze Pál209 újmisés, a szabadságharc bukása után egyből plébánosi kinevezést nyert a Kánya József210 halálával megürült csíkszentmiklósi plébániára. A gyergyói kerületből csak a Gyergyóditróban 6 éve tevékenykedő Eránosz Jeremiást nem vonták kérdőre, viszont ő egyértelműen osztrák-érzelmű volt, a kerületi paptársainak forradalmi magatartását elítélte, és a forradalmi hangulatú kerületi gyűlésektől is mindvégig távol maradt.211 A megtorlás árnyékában jutalmul kerületi jegyzőnek, majd kerületi esperesnek nevezték ki. * Összegzésként elmondhatjuk, hogy Csíkszék mindhárom esperesi kerületében jelentős volt a forradalom támogatása miatt meghurcolt papság száma,212 ami igazolja a vezetői szerep felvállalását, a forradalmi eseményekre, a katonai részvételre is gyakorolt hatásukat. A szabadságharc katonai eseményeibe való bekapcsolódás szempontjából a székelységnek a Szeged alatti táborba történő kimozdításakor, a pacifikáció ideje alatt, de az orosz betöréskor is nyilvánvaló, hogy a legkevésbé aktív a felcsíki került volt,213 ami teljes mértékben egybecseng azzal, hogy a felcsíki kerület esperese, Potyó Ferenc semmi dokumentálható forradalmi tevékenységet nem végzett. Ezzel szemben a gyergyói és alcsíki-kászonszéki esperesek — Mészáros Antal és Tankó Albert — végig partnerei voltak a magyar forradalmi és katonai vezetőknek.214 Ez mérhető az Unióra való lelkesítésben, az agyagfalvi gyűlés szervezésében, a pacifikáció után Gál Sándor hatalomátvételének előkészítésében, az orosz intervenciót követő népfelkelés és keresztes háború szervezésében. Ezt a szerepüket az egyházi források mellett az osztrák megtorlás alatti fogságuk mellett a korabeli levelezés 209 Bencze Pál Lemhényben született 1923-ban. Pappá szentelve 1848-ban. Csíknagyboldogasszonyon káplán, 1849-től Csíkszentmiklóson plébános, 1850-től Csíkszentdomokoson, 1853-tól Mikóújfaluban, 1854-től Imecsfalván, 1884-től Szentkatolnán. Meghalt 1885. március 13. Ferenczi 182. 210 Kánya József Csíkdelnén született 1781-ben. Pappá szentelve 1804-ben. Marosvásárhelyen tanár, majd Gyulafehérváron káptalani káplán. 1808-tól Egrestőn plébános, 1824-től Csíkdelnén, 1830-tól Csíkszentmiklóson. Meghalt 1849. április 17. Ferenczi 289. 211 GyFL GyGyL, Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276- 1861. Gyergyói esperesi kerület papságának gyűlési jegyzőkönyve. 1814-1862: 1849-ben csak egy gyűlésen van jelen, február 7-én, utána a szabadságharc leveréséig távol marad azoktól. 212 Az elfogott, halálra, börtönbüntetésre ítélt, vallatott, a püspök által visszafokozott, illetve a hívei által bizonyíthatóan megvédett papság a három esperesi kerületben a következő arányt mutatja (örmény papok nélkül): az alcsíki-kászonszéki kerület 13 plébániájáról az esperes mellett 5 plébános, a gyergyói kerület 10 plébániájáról az esperes mellett 6 plébános és 2 káplán, a felcsíki kerület 13 plébániájáról 6 plébános és 2 káplán. 213 Ebből a kerületből nem egyértelműen beazonosítható 3 plébános magatartása, miközben eléggé valószínű, hogy semleges, illetve osztrák érzelmű volt az esperes mellett két plébános és egy káplán. 214 Az esperesek felelősségvállalása a megtorláskor is mentesítő körülmény lehetett a kerületből meg nem hurcolt papság számára. Az alcsíki-kászonszéki kerületből 7 plébános és 2 káplán, a gyergyói kerületből 2 plébános ugyanis elkerülte a megtorlást. Osztrák érzelmű, vagy esetleg megjutalmazott pap nincs is az alcsíki-kászonszéki kerületből, s a gyergyóiból is csak egy.
