Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Izsák Lajos: Az első „Népfrontos" választás Magyarországon 1949-ben I/63
AZ ELSŐ „NÉPFRONTOS" VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON 1949-BEN 71 szigetelő réteget. Megnehezítik a nem szocialista tömegeknek felénk való fejlődését és megkönnyítik, hogy a helyi szervezetek —- amelyeket képtelenek központilag összefogni és irányítani — az ellenség felső szex-vei legyenek .... A kár, amit szövetségeseink okoznak kezd nagyobb lenni, mint a haszon. És mert fejlődésünk politikai téren is, az eddiginél gyorsabb iramot követel meg, elhatároztuk, hogy előbbre hozzuk a választást (a korábban tervezett őszi időpont helyett májusra - I. L.) és ezzel előbbre hozzuk azt az időpontot, amikor koalíciós partnereink szervezeteinek elsorvasztása és elhalása gyorsabb ütemet vesz." Hivatkozott arra is, hogy egy későbbi időpontban történő választás erősen zavarta volna az ötéves terv előkészítését és végrehajtását. Rákosi közölte azt is, hogy az új választás a közös listán, a népfront listáján történik. Ennek révén a megválasztott képviselők 70%-a az MDP tagjai sorából kerül majd ki. A fennmaradó helyekre pedig elsősorban olyan jelölteket kellett állítani, akik lényegében fenntartás nélkül elfogadták a párt irányvonalát. így véleménye szerint a jövendő képviselők több mint négyötöde majd a párt utasításait követi, a maradék befolyásától pedig nem kell tartani. „Gondoskodni fogunk, hogy a választási harc a Népfront és Pártunk zászlaja alatt folyjék le - szögezte le végül Rákosi. Önálló arculattal, saját gyűlésekkel, plakátokkal, akciókkal a Népfront mellett lehetőleg csak a mi Pártunk lépjen fel. A többi párt — egész kivételes esetektől eltekintve — ne önállóan, hanem mint a Népfront tagja, a Népfronton belül szerepeljen. Választási irodája csak a Népfrontnak legyen, de ezt mindenütt mi tartjuk kézben. Általában a választásokon a szövetségeseinknek önálló szerepét a minimumra kell csökkenteni. A falvakban csak a Népfront és csak az MDP tartson gyűlést." Az ülés után két nappal — április 6-án — a Belügyminisztériumban választási bizottságot hoztak létre Kádár János vezetésével, amelynek tagjai Zöld Sándor, Péter Gábor, Veres József, Tömpe István, Beér János, Mónus Illésné és Tőkés Ottó lettek.30 A helyi irányítás az alispánok kezében összpontosult, létrehoztak azonban megyei ellenőrző bizottságokat is, egy közigazgatási képviselő, egy rendőr és egy AVH-tiszt részvételével, amely szükség esetén átvehette a helyi vezetést. Még mielőtt a Népfront választási felhívása megjelent az MDP Központi Vezetőségének Titkársága április 13-ai ülésén már döntött az új országgyűlés összetételéről. 16.000-s szorzószámmal számolva a 340 képviselői helyet a következő arányban osztották szét a pártok között: MDP: 70%; FKGP: 16,2%; NPP: 10%; FMDP: 2,7%; MRP: 1,1%, a mandátumokat tekintve MDP: 238; FKGP: 55; NPP: 34; FMDP: 9; MRP: 4.31 Miután azonban az előzetes becslésekhez képest többen adták le szavazataikat a tervezettnél több - összesen 402 képviselő került a parlamentbe. Köztük olyanok is, akiket előzőleg nem vizsgáltak meg elég alaposan.3 2 Rákosiék szerint ezek a személyek a szövetséges pártok, elsősorban a volt ellenzékiek soraiban foglaltak helyet. A választási listákon első helyen a parasztpártok vezetői közül csak egykét személy szerepelhetett, Balogh-párti és radikális jelöltet viszont nem lehe-30 MOL M-KS 276. f. 54/37. o.e. 31 MOL M-KS 276. f. 54/38. o.e. 32 MOL M-KS 276. f. 65/176. o.e.
