Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 737 alkirálybíró (Endes Miklós, Székely Zsigmondi és három földbirtokos került (Puskás Ferenc* 157, Tankó Ferenc, Zöld László158). Ha az arányokat nézzük az elsőként felelősségre vontak esetében, egyértelmű, hogy a csíkszéki forradalmi és katonai események irányításában meghatározó szerepet játszott a katolikus papság.159 Ezért az osztrák katonai hatóság által történő meghurcolás mellett vizsgálatra méltó az egyházmegye főpásztora által alkalmazott áthelyezések, elő- vagy visszaléptetések sorozata is.160 Fontos azt is figyelembe venni, hogy a kivizsgálások során tanúként kihallgatott hívek hogyan nyilatkoztak lelkipásztoruk forradalmi elkötelezettségéről, védve,161 esetenként vádolva162 papjukat. Ez esetben meghatározónak tekinthető az illető lelkipásztornak az egyházközségben eltöltött szolgálati ideje, amelynek időtartama magyarázhatja a hívekkel való jó együttműködés kialakulását, hogy hívei kiálltak-e mellette a megtorláskor.163 dús szerzeményit; mindene kiraboltatván, egy fakalányig, sőt miután e történt, öt ezer p[engő]forint sarc vettetvén reá; vesztette nemcsak testi, hanem úgy látszik szellemi erejét is; még csak élete van meg, de gyengült fogalma szerént ahhoz se bízik”. GYEFKL Pl. - 394.d. 15. cs. 315/1849. - Udvarhely, 1849. Mindszent hó 16.: Antalfi Ferenc udvarhelyi esperes helyettes jelentése Kovács Miklós püspöknek 157 Gyergyói jegyző; ditrói csendőrbiztos; a nemzetőrség megalakítására 1848-ban a gyergyói elnök. Endes i. m. 315-316. 158 Bizottsági tag a gyergyói nemzetőrséget szervező bizottságban, az 1848. június 15-i gyűlés határozat szerint. Részt vett a későbbiekben a Makk-összeesküvésben is - Endes i. m. 318. 159 Endes Miklós felsorolásában az elítéltek közt említ még egy csíki papot, Kedves Tamást, aki viszont nem szerepel az egyházi sematizmusban. 160 A szabadságharc leverése után a katolikus egyházi vezetőség Szcitovszky prímás irányításával arra törekedett, hogy a számonkérés terhe alól klerikusait mentesítse. Ókét úgy sikerült kivonni a vésztörvényszékek eljárása alól, hogy egyházi fenyítékben részesítették, majd többségüket viszonylag rövid idő múlva újra alkalmazták. Erre jogalapot biztosított, hogy Szcitovszky IX. Piusz pápától felhatalmazást kért és kapott az irregularitás vétkébe esett papok feloldozására. Ehhez el kellett érni, hogy az egyházi szentszékekhez utalják a politikailag kompromittált klerikusok ügyeinek tárgyalását. 1849. augusztus végén már látszottak arra utaló jelek, hogy a császári királyi biztosok az egyháziakat helyenként külön megítélésben részesítik. Az 1850 július 10-én kiadott rendelet már konkrétan úgy intézkedett, hogy a hadbíróságoknak az egyházi személyek iratait a szentszékekhez kell továbbítaniuk, akiknek feladata lenne a purifikáció elvégzése. 1850 december végén az országos helytartóság elnöke 24.942 számú utasítása az egyházi egyének „politikai magok viseletekre vonatkozó igazolások” ügyét az egyházi elöljáróságokra bízta. - 1850. december 22. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár. I. 1. c. A nagyváradi császári királyi kerületi kormány értesítése az egyházi személyek politikai igazolásáról. Közölve: Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett. Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából. Kalocsa, 2001. 216. 161 Sok esetben a faluközösség tagjai a szabadságharc helyi vezetőinek védelmére keltek. Ilyen esettel találkozunk 1849. augusztus 27-én is, amikor a falulakók könyörgéssel próbálják megakadályozni a helyi pap megbüntetését. - Garda i. m. 43. 162 A nagykászoni plébános és az alcsíki-kászonszéki jegyző jelentése is azt emeli ki, hogy a hívek a felelősséget a papságra hárították: „egész Törvényhatóságunkban, s így a mi kerületünkben is a papság a szónak teljes értelmében a megvetésnek és gúnynak tárgya leve. Ezt pedig szülé a népnek azon balhiedelme: minha a honunkat s főkép Székely földünket sújtó csapásoknak legfőbb oka a papság volna!!” - GYÉFKL PL - 394.d. ll.cs. 494/1849 - Nagykászon, 1849. október 8.: Ferenczi József nagykászoni plébános levele Kovács Miklós püspöknek. 163 A legrelevánsabb példa a csíkszentgyörgyiek kiállása a kerületi esperes, s egyben a forradalmat lelkesebben támogató plébános, Tankó Albert mellett. „Alul írt Csík Sz[ent] Görgyi és Bánkfalva közönségének összes bírósága igaz tudomásunkból és tapasztalásainkból adjuk ezen bi-
