Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
731 gadta, miközben a többi kért esperes-elcsapáshoz nem járult hozzá. A gyulafehérvári ostromzár miatt elszigetelt püspök hiányában viszont a kerületi papság 1849 tavaszán és nyarán egyértelműen alkalmazta ezt a belső, esperes-kerületi autonómiát. A püspök által kinevezett helynök, Kedves István117 kolozsvári plébános a szabadságharc leverése után írt jelentésében rá is mutat: „az én helyettességemet nem mindenütt fogadták el, mint Gyergyóban, és Felcsíkon118 119 másutt határozatilag is érvénytelennek nyilatkoztatták és azt hivatalosan is megírták, mint Udvarhelyt, azért az ily esperestségekből ide hozzám nem is jővén hivatalos tudósítás, a papok állásáról csak hírből tudhatok valamit”.113 A forradalmi kormánynak is jól jött a katolikus papság által választott belső autonómia, hiszen a közvetítéseket kihagyva közvetlenül az érintett kerületekkel tarthatta a kapcsolatot. A tendencia a kormány részéről már azzal is tetten érhető, hogy a Debrecenbe költözött kormány kiiktatta a kormányszékek közvetítő szerepét.120 Ezért a rendeleteket már nem a gyulafehérvári várban elszigetelt püspökkel, de még csak nem is az általa kinevezett helynökkel, hanem közvetlenül a forradalmat pártoló esperesekkel közlik. Pedig a papság lojalitása Kedves István részéről is biztosítva lett volna. Kinevezését követő első rendelkezéseivel a forradalmi kormánnyal való együttműködés jegyében járt el, május 29-én kelt körlevelében az espereseknek a következőket írva: „Az egyházakat és lelkészeket érdekelt rendeletek a Magyar Kormány által többnyire a Közlöny121 czímű hivatalos lapban adva van ki, ezennel felszólítatnak minden egyháziak, miszerint az ily úton kibocsájtott rendeleteknek tudomására jutván azokat egész készséggel telesíteni híveiknek felolvasni, és megmagyarázni, s tartalmukhoz képest azoknak kívánt sikert eszközölni szoros kötelességüknek ismerjék”. Rövidesen újabb körlevelében a Horváth Mihály Vallás- és Köz-A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN resi teendők intézését ideiglenesen. Az 1849 tavaszán készült összeírás az egyházmegyéről Berde Mózes számára Antalfi Ferenc „esperesi helyettes” címmel szerepel. - GYEFKL Pl. - 393.d. 5.cs. 92/1849. -Kolozsvár, 1849. április 13.: Pakó János püspöki titkár felterjesztése Berde Mózes kormánybiztoshoz . 117 Kedves István Csíkszentdomokoson született 1782-be. Pappá 1806-ban szentelték. Kolozsvári káplánsága után 1808-tól Gyergyóremetén plébános és kerületi jegyző, 1825-1830 közt gyergyói esperes. 1830-tól székelyudvarhelyi plébános, kerületi esperes, gimnáziumi igazgató. 1831-től Kolozsváron plébános, kanonok, a kolozsmonostori levéltár őre. 1836-től iskolai felügyelő, apát. 1848-ban ideiglenes püspöki helynök. Meghalt 1864. július 14-én. Ferenczi 293. 118 Felcsíki születésűként és egykori gyergyói esperesként ezt a két kerületet érthető, hogy külön kiemelte. 119 GYÉFL Pl 393.d. 5.es. 225/1849. Kolozsvár, 1849. szeptember 7.: Kedves István ideiglenes püspöki helynök jelentése Kovács Miklós püspöknek. 120 „Az erdélyi romano-katolikus püspök, a királyhágóntúli reformátusok főegyházi tanácsának és püspökének, úgy az unitáriusok főegyházi tanácsának és püspökének meghagyatik, miszerint a sok erdélyi kormányszék s honvédelmi bizottmány rendeletéből megszüntettetvén, ennekutána mindazon tudósításokat, felterjesztéseket és folyamodásokat, melyek eddig a sok kormányszékhez intézteitek, ezentúl közvetlen ide intézzék” - MOL H 62 Az 1848-1849-i Minisztériumi Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Debreceni iratok. 31157 mikrofilm. 27/1849. 121 A kormány rendeletéit a Közlöny segítségével közvetlenül juttathatta el mindenhova, viszont meglepő, hogy abból a felsorolásból, amely tartalmazza, hogy mely püspökségek kötelesek megrendelni, az erdélyi hiányzik. Szerepel viszont a megrendelésre kötelezettek között Keserű Mózes kanonok, mint egyházi és iskolai kormánybiztos. Tény, hogy Kedves István előtt az erdélyi egyházmegyéről tőle informálódtak. MOL H62 Az 1848-1849-i Minisztériumi Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Debreceni iratok. 51135 mikrofilm. 992/1849; 635/1849.
