Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711
A CSÍKSZÉKI RÓMAI KATOLIKUS PAPSÁG 1848/49-BEN 727 gyár kormány iránti hűség jegyében a háromszékiekkel való együttműködés mellett döntöttek ugyan a december 1-jén Csíksomlyón tartott népgyűlésen a csíkszéki helységek képviselői, viszont Dorsner önkényesen eljárva elszigetelte a polgári kormányzatot; a Védelmi Bizottmányt; akik csatlakozni akartak Háromszékhez, befogatta, s így alárendelte a General Commandonak Csíkot.93 A pacifikáit térségből Háromszékre menekültek a székely értelmiség képviselői, „tudásukkal és képzettségükkel a vezető szerepet vállalták, felvilágosították és lelkesítették a népet — most már a valóban igaz ügy mellett —. Ezekre a papokra, tanárokra, ügyvédekre, orvosokra célozva mondta bosszankodva az osztrák parancsnok, hogy ami Háromszéken történik, az mind hamis papok és jogászok dolga. ”94 A pacifíkáció ideje alatt Csíkszéken belül mind a regionális különbségek, mind az esperesi kerültek papságának magatartása a forráshiány miatt nehezen mérhető. Macskási Antal főhadnagy95 ebben az időszakban hírvivőként eljutott az osztrák katonai irányítás alatt álló Csíkszéken keresztül a magyar kormány ellenőrzése alatt álló Háromszékről Kolozsvárra, s vissza. Az útjáról írt későbbi igazolások arra utalnak, hogy küldetése teljesítésekor a felcsíki kerület volt a legveszélyesebb rá nézve. Háromszékre való visszatérését vázolva Mikó Mihály csíkszéki biztos96 kiemelte, hogy a Háromszék felé tartó Macskási Antal, hogy elkerülhesse a Dorsner által elfogására a havasi szorosokhoz állított fegyvereseket,97 a járatlan havasi ösvényeken keresztüljutott el a biztonságosnak tekintett Gyergyóalfaluba Mikó Mihályhoz. „Onnan tudta a róla elterjedt hírt, és azt is hogy annak következtében felCsíkon keresztül veszély nélkül nem utazhatik, egy alfalvi jól ismert bizalmas emberemmel csak szalmába rejtve küldhetém Csík felé, Csíkból ismét a mint bizonyosan tudom részint kocsisi álruhában, részint erdei ösvényeken de mindég veszélyeztetve juthatott át 3székre megbízását bé végzendő. ”98 A történetből az világos, hogy Felcsíkon erősebb az osztrák hatás, a papság szerepével kapcsolatosan pedig fontos adalék az alcsíki-kászonszéki és gyergyói helyzethez, hogy Mikó Mihály, amikor őt Bem99 93 Egyed 1998, 123-124. 94 Bözödi György: Erdély szabadságharca. 1848-49. A hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében, Kolozsvár 1945. 21. 95 Macskási Antal a kolozsvári nemzetőrség főhadnagya, 1848 őszén részt vett a székely tábor harcaiban, majd ezt követően a Háromszék önvédelmi harcában, de nem az alakulat tisztjeként. Süli i. m. 187. 96 1848. szeptember 17-től Csíkszéki honvédtoborzó kormánybiztos. Hermann Róbert: A kormánybiztosi rendszer 1848-1849-ben. Hadtörténelmi Közlemények 111. évf. (1998) 1. szám. 65. 97 Kolozsvár felé utazva már egyszer elfogták, a Csíkszeredái börtönből viszont sikerült megszökni. MOL R 392, 1. doboz, Macskási Antal székely önkéntes alakulati parancsnok iratai. 1848. VII. 29 - 1849. VI. 19. Iktatószám nélkül - Bíró Sándor igazolása Macskási Antalról, Csíkszereda, 1849, június 19. 98 MOL R 392, 1. doboz, Macskási Antal székely önkéntes alakulati parancsnok iratai.1848. VII. 29 - 1849. VI. 19. Iktatószám nélkül - Mikó Mihály igazolása Macskási Antalról, Csíksomlyó, 1849. június 19. 99 Ó maga is a papság segítségét követelte. Kinevezése után rendeletet bocsátott ki, amelyben megparancsolta, hogy „a Tőle vagy a Székely fődre nézt hasonló hatalommal ellátott Gál Sándor Ezredes Úrtól kibocsátandó rendeleteket a székely földi papság híveivel szószékből tudassa”. GYEFKL PL - 394.d. 16.cs. 338/1849 - Nagyszeben, 1849. szeptember 18: Tankó Albert csíkszentgyörgyi plébános és Mászáros Antal gyergyói esperes leve Kovács Miklós püspöknek.
