Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Izsák Lajos: Az első „Népfrontos" választás Magyarországon 1949-ben I/63
68 IZSÁK LAJOS A Balogh-párt (FMDP) vezetősége 1949. február 20-án, az RDP elnöksége néhány nappal később kérte felvételét az MFN-be. Miután Rákosiék úgy foglaltak állást, hogy pártszövetségnek nincs helye a Népfrontban, s Polgári Demokrata Pártra egyébként sem tartanak igényt, a PDP nagyválasztmánya március 3-án kimondta az MRP-vel való egyesülést. A határozat egyúttal leszögezte azt is, hogy az új párt Magyar Radikális Párt elnevezéssel a „Magyar Függetlenségi Népfrontban elfoglalt helyén eredményesen fog a többi párttal együttműködni a demokrácia megvalósításában, és dolgozni fog azért, hogy a munkájából élő polgárság számára az újjáépülő hazában és társadalomban méltó helyet biztosítson."19 Az egykori polgári-kispolgári ellenzék „maradványainak" az új függetlenségi fronthoz való csatlakozását Rákosi Mátyás — bár nem kevés demagógiával — a népfront megnövekedett vonzerejének tulajdonította. „A két párt csatlakozása nemcsak jelentős győzelme a Függetlenségi Népfrontnak — tette hozzá ehhez még Rákosi, — de egyben mutatója annak is hogy sokan azok közül, akik 1947 nyarán még kételkedve vagy ellenzéki szemmel nézték működésünket, meggyőződhettek álláspontjuk helytelenségéről; a magyar népi demokrácia gazdasági és politikai sikerei arra bírták őket, hogy passzív vagy ellenséges magatartásukat feladják, és politikai síkon és belépjenek a demokrácia építő erői közé. Ennek a két pártnak a csatlakozása egyben a népi demokrácia tömegbázisának bizonyos kiszélesedését is jelenti."2 0 Az MFN első kongresszusán (1949. március 15.) elfogadott programnyilatkozat állást foglalt az MDP országépítő céljai, a szocialista átalakulás megvalósítása mellett. „Igazi demokrata, igazi hazafi nem maradhat a Magyar Függetlenségi Népfront egységes sorain kívül. A MFN minden hazafias és alkotóerő tömörülése, ezért az MNF a munkásosztály vezetésével együtt demokratikus erőknek joga és kötelessége a népi demokratikus Magyarország kormányzatának intézése és irányítása. A fejlődéshez múlhatatlanul szükséges szabad bírálatot és önbírálatot nem a pártversengés idejét múlt rendszere — hangzott a nyilatkozat — hanem a demokratikus erőknek közös munkára épülő szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront biztosítja saját soraiban ... A Magyar Függetlenségi Népfront programja igaz és tiszta nemzeti program, megvalósítása népünk felemelkedésének záloga."2 1 A liberális demokrata polgári ellenzék volt képviselőinek nevében az MFN megalakulásának jelentőségét Kende Zsigmond próbálta összefoglalni a pártsajtó hasábjain. Mondanivalójának lényege azonban inkább az MDP politikájánál í felmagasztalása, dicsőítése, s nem az új szervezet létrejöttének méltatása volt. De azt a véleményét már Kende sem tudta eltitkolni, hogy a népfrontban a kisebb pártok szerepét, jelentőségét és súlyát csak az fogja megszabni, hogy milyen személyi, szervezeti és eszmei értékekkel tudnak hozzájárulni a népfront közös munkájához. „Ez vonatkozik a mi pártunkra is — szögezte le Kende Zsig-19 Világ, 1949. március 5. 20 Rákosi Mátyás-, i. m. 367. 21 A magyar népfront története. Dokumentumok 1935-1976. Szerk. Kállai Gyula és Szabó Bálint. Kossuth Kiadó, 1977. II. kötet. 167-168.
