Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
678 PAKSY ZOLTÁN vaslat maga is forradalmi mentalitásra vall, azért, mert túlmegy az eredeti törvény intézkedésein is, jobban megtámadja a magántulajdont.”88 A földbirtokreform novella kapcsán intézett átiratot a társhatóságokhoz Debrecen város törvényhatósági bizottsága, amely több kiegészítési javaslatot tartalmazott, így az ezer katasztrális holdon felüli hitbizományi és holtkéz birtokoknak földbirtokpolitikai célokra való fordítását is. Ezek közé tartoztak a különböző társadalmi intézmények földjei, így a katolikus egyház birtokai is. Zala vármegye közgyűlése egy emberként hördült fel az ötlet hallatán, s azonnal „határozott rosszallását” fejezte ki: „Azon kívánság, hogy az összes hitbizományi és holtkézi birtokoknak 1000 holdon felüli része a földbirtokpolitika céljaira bocsáttassék rendelkezésre, nemcsak történelmi hagyományainkkal és a római kath. egyház jogaival ellenkeznék, de az Enyém - Tied fogalmát is problematikussá tenné és a Búza Barna-féle földbirtokpolitikához való balra hajlást jelent. Megállapítja a vármegye közönsége azt, hogy a róm. kath. egyházi vagyon mindenkor kultúrfeladatokat szolgált és különösen szolgál ma, és hogy ennek a gondolatnak még csak a felemlítése is annyira belevág a róm. katholikus hívők leikébe, hogy a kérdésnek indokolatlan felvetése kultúrharcot eredményezne.”89 A zalai nagybirtokosok, és benne a katolikus egyházi intézmények földreformmal kapcsolatos állásfoglalását jól mutatja be Kroller Miksa zalavári apát, vármegyei közgyűlési tag levele, amelyben részletesen vázolja az apátság egyik 3500 kát. holdas birtokának gazdálkodási viszonyait, és társadalmi - szociális szerepvállalását.90 A levél az Országos Földbirtokrendező Bizottság azon határozata ellen íródott, amely kimondta, hogy Zalahosszúfalu község gazdái részére az apátság köteles 30 holdat leadni, legeltetés céljára. Az apát tiltakozott a döntés ellen a birtok sérthetetlenségét hangoztatva, mivel nézete szerint Magyarországon egy egyházi nagybirtok kultúrmissziót tölt be: „a Szent István által a földművelés elősegítésére alapított Zalavári Apátság ősi tradícióival és magasztos hivatásával sohasem tartotta összeegyeztethetőnek, hogy hathatósan ne támogassa azokat, akik rá vannak szorulva; az apátság védelme alatt érte el a vidék mai kulturális színvonalát. [...] A mi birtokaink jövödelme a magyar ifjúság vallásos és hazafias nevelésének céljait szolgálja. [...] Az isteni Gondviselés útjai kifürkészhetetlenek. A bencés Rend évszázadokon át mindenkor híven teljesítette kötelességét a magyar haza és nemzet iránt. Ha az arra illetékes fórumok úgy találnák, hogy már bevégezte küldetését, hogy a mai magyar ifjúságnak már nincsen szüksége többé a keresztény valláserkölcsi nemzeti szellemű bencés nevelésre és tanításra, akkor ebben a végzésben is a Mindenható akaratát látva, meg fogunk nyugodni, mondván: Az Úr adta, az Úr elvette, áldassék érte az ő szent neve. Hisszük azonban, hogy ha valaha volt az országnak és a nemzetnek szüksége Szent Benedek Rendjének áldásos és közhasznú működésére, akkor ma százszorosán van.” 88 Nemzetgyűlési Napló 1922-1926. 1923. december 7. XVII. kötet, 364. 89 ZVTB jegyzőkönyv, 1923. szeptember 10. 20975. sz. 1549. jkv. (Politikai küzdelmek Zala megyében i. m. 320-321.) 90 ZML Zala Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai, I. 1554/1921.
