Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Izsák Lajos: Az első „Népfrontos" választás Magyarországon 1949-ben I/63
64 IZSÁK LAJOS ség) létrehozása is ebbe az irányba munkált. A Független Magyar Demokrata Párt (Balogh-párt) „Magyar Vasárnap" néven műsorokat szervezett vidéken, előadói szintén az „új összefogást" propagálták.5 Az új függetlenségi front létrehozása, pontosabban ezen keresztül az egypártrendszer megteremtése, s az erre való törekvés hivatalos formában először 1948 márciusában vetődött fel, amikor Rákosi az MKP funkcionáriusainak értekezletén, az ellenzéki pártok politikai életből való kiszorításával együtt, felvetette a koalíció átalakításának, fokozatos felszámolásának az ügyét. Ennek lényege — Rákosi akkori elképzelése szerint — az volt, hogy az új koalícióban „a többi pártok csak fővárosi szervezet alapján lesznek, és a falvakban, vidéken különösebb szervezete, komoly, erőteljesebb szervezetei csak a kommunista pártnak lesznek." Ehhez hozzátette még azt is: az MKP-nak „arra kell venni az irányt, hogy a falu használható emberei szervezetileg is benne legyenek a kommunista pártban, és a többi pártok többi része a Magyar Függetlenségi Frontban, vagy egyéb alakulatban a központban úgy legyenek elhelyezve, hogy egy szigorú központi szervezet lesz, amelynek a tengelye a kommunista párt, és amely köré lesznek elhelyezve a többi pártok." A konkrét tennivalókat illetően rögtön le is szögezte: „Ez a mostani szervezési és politikai vonal, amire nekünk kell menni, és amit remélünk, hogy őszre meg is tudunk csinálni, és akkor a demokráciát nem tudja hátráltatni a koalíciós alkudozás, intrika, amely még most is érezteti hatását. Ezzel kapcsolatban természetesen likvidálni fogjuk a még meglévő jobboldali vagy félfasiszta pártokat. (Az más kérdés, hogy ezeknek a pártoknak soha semmi közük nem volt a fasizmushoz -1. L.) A likvidálás úgy fog történni, hogy a Barankovicspárt néhány használható emberét Barankoviccsal együtt áthozzuk a Kisgazdapártba, Baloghot és néhány emberét szintén, a megmaradó reakciósokról pedig gondoskodunk, hogy eltűnjenek a színről."6 Már e koncepció jegyében születtek azok az intézkedések, amelyek 1948 áprilisában a koalíciós pártok egységes nőszervezetének, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) megalakításához vezettek. 1948 tavaszán megszűnt a koalíciós pártok külön-külön ifjúsági szervezete is, majd a munkás- és parasztifjúsági szövetségek, valamint a különböző rétegszervezetek és a középfokú iskolák szövetségének összevonásával létrejött a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ), a magyar ifjúság tömegszervezete. 1948 nyarán a két munkáspárt (MKP és SZDP) „egyesülése"után — amely valójában az SZDP baloldalának beolvasztását jelentette a kommunista pártba — a Magyar Dolgozók Pátjának vezetői, ahogy ez a párt programjából is kitűnt, mÉ r konkrét célként jelölték meg a többpártrendszer felszámolását. A pártok temetőjéül az újjáalakuló Függetlenségi Frontot jelölték ki. „A Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus pártok eddigi többé-kevésbé laza koalíciója helyett a népi egység politikai tömegszervezetének, az új Függetlenségi Frontnak megteremtéséért száll síkra.. — állapította meg a programnyilatkozat. — A Függetlenségi Front: a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, Magyarország minden haladó, hazafias eleme szoros harci és építő szövetségének 5 Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944-1949. Kossuth Kiadó, 1983. 243. 6 PIL 274. f. 16/133. o.e.
