Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
szerb csapatok elől elmenekült állomáshelyéről, majd 28-án jelentette a makói helynökségnek, hogy beállt a magyar hadseregbe: „Van szerencsém Nagyságodnak jelenteni — írta Róka József helynöknek —, miszerint az én statziomat f. h. 21-én kénytelen valék a vad szerbek miatt elhagyni, és hogy ugyanazon nap Kiss Ernő O Excellenziája ajánlkozás következtében a derék és általjános szeretett Damjanich tábornok Úr által tábori lelkésznek kineveztettem, amely tisztséget annál inkább magamra vállaltam, mert azon reményben voltam, hogy Nagyságodnak semmi ellenvetése nem leend, és így az én keserves sorsomnak legjobban segítve láttam. Egy be-csületes hazafinak nem lehet Bánátba maradni, mert lehetetlen azon vad emberek közt, kik egyszersmind ellenségünk, lakni.”186 A helynökség nem emelt kifogást szolgálata ellen. A szabadságharc alatt mindvégig a III. hadtestben szolgált. 1849. június 8-án, azt követően, hogy Rnezic tábornok elrendelte a hadtestben a mindennapi szentmise bemutatását, a tábori kápolna kiegészítését és „hozzá egy előfogatos szekeret” kért kirendelni.187 Június 27-én, Tótmegyerről keltezett levelében Leiningen-Westerburg Károlyhoz, a III. hadtest parancsnokához fordult, és még az év elején történt kinevezésének a hadügyminisztérium általi megerősítését sürgette.188 Ekkor már útban volt Mednyánszky Cézár bárónak, a hadügyminisztérium hadlelkészi osztály főnökének levele, amely tudatta vele a minisztérium megerősítő döntését.189 Görgei Artúr hadügyminiszter és fővezér „szabadságharcunk ideje alatt a magyar hadseregnél lelkészi minőségben szerzett érdemei méltánylatául” nevezte ki tábori lelkésznek, amely kinevezés a kormány hivatalos lapjában, a Közlönyben is megjelent.190 1849. július 26-án Mednyánszky Cézár ismét levelet írt neki, s ebben részletesen megszabta kötelességeit. „Kötelességemnek tartom továbbá önt felszólítani írta az osztályfőnök -, miszerint tekintetbe véve hazánk jelen állapotát, magát kiszárólag [Sic!] magasztos hivatásának szentelje, s kivált a csatákban, hol a vitézeknek tábori lelkész lelkesítő szavára, a sebesülteknek pedig ápoló kézéire szükségök vagyon, minden alkalommal részt venni, végre a halottak bizonyítványait a hadügyminisztériumhoz rendesebben mint eddig felküldeni legszentebb kötelességének ismerje.”191 A szabadságharc után három hétig vizsgálati fogságban volt Pesten, majd visszatért Temesvárra.192 Október 29-én kelt levelében kérte a szentszéket, miután leírta szolgálata történetét, hogy mivel elöljárói beleegyeztek szolgálatába és fegyvert sohasem fogott, vegyék vissza az egyházmegyébe.193 A szentszék 1849. október 31-én foglalkozott ügyével és nem látott okot retorzióra, így Karánsebesre küldte káplánnak. Kerényi igazolásához nagymértékben hozzáCSANÁDI EGYHÁZMEGYÉS PAPHONVÉDEK A SZABADSÁGHARCBAN 609 186 TRKEL Personalien Kerényi Frigyes (Kerndler Ferenc) 1849:102. 187 MNL OL H 75 Iktatókönyvek 13. k. 1849:21320. 188 MNL OL H 75 1849:24569. 189 MNL OL H 75 1849:23248, 23249. 190 MNL OL H 75 1849:23257. Közlöny 2 (1849. június 29.) 538. 191 MNL OL H 75 1849:26316. 192 Kováts: A Csanádi papnevelde i. m. 368. 193 TRKEL Personalien Kerényi Frigyes (Kerndler Ferenc) 1849:549.
