Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
596 ZAKAR PÉTER tábori lelkészül kinevezte,72 s ez jelenleg a kormány oldala mellett Debrecenben hadlelkészi osztályában működik; éppen nem látja szükségesnek több főlelkésznek Magyarország határain belőli kineveztetését, s ez által új hivatalok fölállítását”.73 Mészáros levelében a fölállított főlelkészi hivatal hatásköre és feladatai iránt is érdeklődött, amire Gaál február 12-én azt válaszolta, hogy Magyarít csak a vezénylete alatt álló hadsereg tábori lelkészévé nevezte ki.74 A válasz összességében meggyőzhette a minisztert, hiszen 1849. február 16-án Magyari Alajost „ideiglenes felügyelő lelkészül” nevezte ki az aradi táborhoz.75 A hadügyminisztérium tábori lelkészi osztályának elnöke, Vidasics Ede február 18-án határozta meg Magyari hivatali körét. Eszerint a felügyelő lelkész „oda munkál”, hogy a szükséges rend és pontosság uralkodjon a táborban működő lelkészek között. Minden tábori lelkészi tárgykörbe tartozó iratot ő küld be a hadügyminisztérium hadlelkészi osztályába, amellyel csak ő áll közvetlen érintkezésben. „Éber figyelemmel őrködik a felügyelete alá helyezett tábori lelkészek jelleme és eljárásuk fölött.” Végül a táborhoz szükséges lelkészek nevét felterjeszti a tábori lelkészi osztálynak.76 A szerb-császári haderő 1849. február 8-án elfoglalta Arad városát, Magyari Alajos és a minorita szerzetesek is nehéz pillanatokat éltek át, amelyeket Sujánszky Euszták minorita szerzetes jegyzett fel naplójában: „Parancsnok Gaál Miklós vezénylete alatt reggeltől 10-ig a Maros parton csatározás, míg végre az előnyomuló nagyobb erőnek a mieink engedni kénytelenítetvén, minthogy az ellenfél a várbeli ágyúk által is segítetett, a Nagy-erdő felé vonult.77 Bevonult azalatt az ellenfél előcsapata is, s bevett szokása szerint legelőször is a békés polgárokat rabolni kezdi, sőt vagy kettőt (zsidót) le is gyilkol, többeket megsebesít. A megyei és város börteneiből a foglyokat szabadon bocsátja. A polgárok által a Marosra vezető Halász és egyéb utcákat eltorlaszoltat, nehogy, mint mondák, a magyarok menekülhessenek. S míg ezek kinn történnek, mintegy 11 1/2 óra tájban kolostorunkba is vagy 25 rác rabló betolakodván, az étteremben, hol mindnyájan, a ház elnökét,78 ki Tornyán, P[ater] Frigyest,79 ki Ötvenesen, P 72 Vidasics Ede tevékenységéről lásd Zakar Péter-. A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848/49-ben. Budapest, 1999. 21-24, 161-162. 73 MNL OL H 2 (OHB) 1849:2149. 74 MNL OL H 75 Iktatókönyv 8. k. 1849:3288. 75 Közlöny 2. (1849. február 17.) 111. 76 MNL OL H 75 1849:3664. 77 Gaál Miklós 10 óra körül éppen hegedülni kezdett, amikor az ellenséges csapatok megindították a támadást, s a hangszert csak akkor tette le, amikor a szerb-császári alakulatok benyomultak az Űri (Deák Ferenc) utcába, ahol lakott. Galsai Kováeh Ernő: Naplóm. II. rész. Az 1848/9. évi magyar szabadságharcz eseményeiről. Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár (OSzK) Kézirattár Föl. hung. 1419. 149-150. Aradvár és Aradváros ostroma 1848-49-ben. Galsai Kováeh Ernő 1848/49-iki honvédörnagy naplója. Előszó: Márki Sándor. Bev., jegyz.: Juhász Ferenc. Arad, 1911. 40. Gaál Miklós vezérőrnagyot az ütközetet követően felmentették parancsnoki beosztásából, az ellene indított vizsgálat azonban a felmentésével végződött. Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 20003. 156-157. 78 Kosztka Libór házfőnök. 79 Nachtigall Frigyes O.F.M. Conv. [Ordo Fratrum Minorum Conventualium - minorita szerzetes.]
