Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban II. Csanádi egyházmegyés tábori lelkészek 1848/49-ben III/585
586 ZAKAR PETER tárőrvidék joghatósági helyzete, ami a Csanádi Egyházmegyét is érintette. A határőr-gyalogezredek békeidőben az adott megyéspüspök, háború esetén viszont a tábori püspök joghatósága alá tartóztak.5 A nemzetőrség tábori papjai Noha tanulmányunk főként a honvédségben szolgáló tábori papok életét kívánja bemutatni, röviden szólnunk kell a nemzetőrségben szolgálatot teljesítő lelkészekről is. A honvédség maga is a nemzetőrségből nőtt ki, pontosabban 1848. május közepén Batthyány Lajos gróf miniszterelnök a nemzetőrségi törvényre hivatkozva kezdte meg az első honvéd zászlóaljak megszervezését. A nemzetőrök tisztjeiket maguk választhatták, s noha a nemzetőrségben nem rendszeresítettek tábori lelkészi állásokat, a tisztek választása során az adott közösség gyakran tábori lelkészt is választott, amely választás egyúttal a lakosság bizalmának kifejeződése is volt. A nemzetőrség összeírása esetén — az 1848:XXII. te. szerint — a hatóságok a tisztviselőket, lelkészeket, bányászokat és papokat is összeírták, utóbbiak esetében főként korábbi kiváltságaik megszűnését kívánták jelezni. A fegyveres szolgálat ugyanakkor ellenkezett az egyházi törvényekkel, így a püspöki kar 1848. július 9-én tiltakozott az egyháziak nemzetőrségi szolgálatra kényszerítése ellen.6 A magyarországi püspökök, így Lonovics József Csanádi püspök és egyúttal kinevezett egri érsek által is aláírt levél szerint az egész világ tudja, hogy a papoknak tilos öldökléssel járó foglalkozást űzni. A papság plébániákról való elvonása az állam számára sem előnyös, hiszen elvonja a lelkészeket a béke és a vigasztalás igéinek hirdetésétől. A fegyveres nemzetőri szolgálat a papság tiszteletén, a vallásosságon „s ezen fekvő erkölcsiségen igen érezhető sebeket ejtenek”. Utaltak a püspökök arra, hogy Európa más országaiban sem kényszerítik a papságot fegyveres szolgálatra és azt kérték a minisztériumtól, „hogy az egyház szabadságát, jogait és eddig efféle zaklatásoktól megmentett békéjét pártolásuk alá vévén, oly intézkedéseket tenni méltóztassanak miszerint annak papjai ezután is saját lelki hatóságuk körében megmaradván háborítatlanul végezhessék a fölvállalt elég terhes, elég nélkülözésekkel és áldozatokkal járó papi kötelességöket ”.7 Az Országos Nemzetőrségi Haditanács már 1848 nyarán megpróbálta mérsékelni a papságot fegyveres szolgálatra szorító vármegyék buzgalmát. Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. augusztus 3-án kelt, Hám János kinevezett prímásnak írt levelében megerősítette, hogy módosítani fogják a nemzetőrségi törvényt „a lelkészek mikénti alkalmazásáról a nemzetőrségi szolgálatoknál”, de arra is kitért, hogy e módosításokig „más intézkedéseket tenni, mint melye5 Bielik, Emerich: Geschichte der k. u. k. Militär Seélsorge und des Apostolischen Feldvikariates. Wien, 1901. 92. 6 Urbán Madár-. A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán. Budapest, 1973. 58-59. Meszlényi Antal: A magyar katolikus egyház és az állam 1848/49-ben. Budapest, 1928.178-182. 7 A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. S. a. r. és szerk.: Andics Erzsébet. II. k. Iratok 1848. március 15-1849. március 4. Budapest, 1952. 115-119. Religio és Nevelés 5. (1848. július 30.) 97-99.
