Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547

570 SÜLI ATTILA Név Rendfokozat Kiss József Százados Fornszek Adolf Főhadnagy Szentkirályi Antal Hadnagy Gyarmathy Zsigmond Hadnagy Csillag Bódog Hadnagy Esztegár László Hadnagy Benedek Antal Hadnagy, számvevő Ungerpek János Hadnagy, orvos Az alakulatok felállítása mellett legalább annyira fontos feladat volt a ka­tonai ellátás rendszerének megszervezése. Ezzel kapcsolatban már Beöthynek néhány rendelkezését ismertettük. Mivel maga is katona volt, minden olyan gyakorlati ismerettel rendelkezett, amelyre feltétlenül szüksége volt. Beöthy különös figyelmet fordított a nagybányai lőporgyártás zökkenőmentes működé­sére, mivel ez kihatással lehetett az egész erdélyi hadjáratra. A legnagyobb problémát a lőfegyver hiány mellett a meglévő készlet kiszolgálása volt. Az ellá­tást nagyban nehezítette, hogy a lőfegyverek különböző szerkezetű elsütő szer­kezettel voltak ellátva (kovás, gyutacsos lőkupakos), ráadásul a lőkupakos fegy­verek többsége a polgári életben használt vadászpuska volt, amelyek típusa el­tért a Nagyváradon készített „belga nagy” lőkupakokétól. Az őrszolgálatra ren­delt bihari nemzetőrök már január közepétől panaszkodtak Ugrón István kor­mánybiztosnál a kapszli és lőpor hiányára. A bevezető részben már utaltam arra, hogy a nagybányai lőporgyártást Jeney százados, térparancsnok felügyel­te. Beöthy mindent igyekezett megtenni annak érdekében, hogy az erdélyi mel­lett a magyarországi csapatok ellátásában is segítsen. Január 27-én, a hadügy­minisztériumhoz írt levelében kifejtette, hogy a szaktárca korábbi igénye alap­ján elrendelte az Erdélyben gyártott fanyergek begyűjtését. Ugyanakkor kitért arra, hogy az igényelt mennyiséget az országrész előállítani nem képes, ezért javasolta a magyarországi törvényhatóságok bevonását a gyűjtésbe. Emellett elrendelte, hogy a helyi céhek kezdjék meg a ruhaneműk gyártását a honvédek számára. Arra is kitértem, hogy Bem szűkszavú és sokszor értelmezhetetlen je­lentései miatt milyen nehéz volt az utánszállítási megszervezni, ami Beöthy ag­godalommal töltötte el. Erre nézve egy nagyon fontos forrás áll rendelkezésemre. Beöthy január 31-én adta át a hivatalát és indult haza Nagyváradra. Február 1-én éppen belefutott Feketetón a január 31-én, Biharból útnak indított lőszerszállít­mányba. A szállítmány parancsnok tiszt a szekereket a fogadó udvarán, szűk he­lyen zsúfolta össze, mindennemű biztosítás nélkül, ami jelentősen megnövelte egy esetleges rajtaütés kockázatát. Az esetet Beöthy felháborodottan jelentette Kos­suthnak, aki azonnal intézkedett a hadügyminisztérium felé.35 35 MTA Kt. Csány-lt. 3646. Ugrón István levele Beöthyhez. Torda, 1849. január 17.; MTA Kt. Csány-lt. 3499. Jeney százados levele. Nagybánya, 1849. január 9.; MOL H. 75. 1674/849. Beöthy le­vele a hadügyminisztériumhoz. Kolozsvár, 1849. január 27.; MOL H.106. 3. d. Sz. n. Beöthy Ödön le­vele Hodossy Miklóshoz. Kolozsvár, 1849. január 5.; MOL H. 2. 49:1488. Beöthy Ödön levele az Or­szágos Honvédelmi Bizottmányhoz. Nagyvárad, 1849. február 3.; KLÖM XIV 213. Kossuth intézke­dése a hadügyminisztérium felé. Debrecen, 1849. február 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom