Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547
560 SULI ATTILA ben és Brassó küldöttsége Havasalföldén felkereste Lüders tábornokot, a román fejedelemségeket megszálló orosz csapatok parancsnokát katonai segítségkérés céljából. A misszió azonban sikertelen maradt, mert Lüders csak Puchner kérésére volt hajlandó csapatokat küldeni. Miután ez is megtörtént, február 2-án orosz egységek vonultak be Nagyszebenbe és Brassóba, ahol helyőrségi feladatokat láttak el. Ez volt az a lépés, amivel az erdélyi szászok a magyar kormányzatnak a maradék szimpátiáját is elveszítették. Az Országos Honvédelmi Bizottmány élén Kossuth Lajossal már korábban is őket tartotta fő felelősnek a románság fellázításáért és számon magyar település elpusztításáért, de az oroszok behívása csak tetézte az ellenszenvet. Míg a román vezetőkkel a magyar politikusok keresték a megegyezés lehetőségét, a szászokkal szemben többségük csak a kemény fellépés politikáját tartotta célravezetőnek.22 1849. január elején Bem csapatai elfoglalták Beszterce-vidéket, vagyis az első szászok irányította törvényhatóságot. A terület élére Bem egy bizottmány állított, amelynek feladata a lázadásban részt vettek megbüntetése volt. A testület elnöke gr. Mikes Kelemen ezredes volt. Mikes Besztercén kivégeztetett egy szász tanítót, aki folyamodványokat írt Karl Urban alezredeshez. Ezek a hírek eljuthattak Kolozsvárra is, mert Beöthy a január 5-én Hodossy Miklóshoz írt levelében az alábbiak szerint fogalmazott: „A szászok földjének egy részét szerencsésen megszállottuk, és hiszem, hogy Bem tábornok az ön által is javallott módot igyekezni fog életbe léptetni, ezt csak gyanítólag írhatom, mert én a Tábornoktól még egy betű tudósítást sem nyertem.” Beöthy január 20-án kelt levelében javasolta az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, hogy az August Wardener br., vezérőrnagy által 1848 novemberében a magyar városokra vetett hadisarcot, mintegy 108.000. forintot, a szászok térítsék meg. A javaslatot Kossuth elfogadta.23 Beöthy kezdetektől fogva arra törekedett, hogy az erdélyi nemzetiségeket megnyerje a magyar forradalom és szabadságharc ügyének, ez a törekvése azonban zátonyra futott. Ezzel a kormánybiztos is tisztában volt, és a helyzet megítélését hűen tükrözik Ion Lemeni görök katolikus püspökhöz január 30-án intézett levelének sorai: „ Csillapulni kell a kedélyeknek, a nemzeteknek egymást megérteni s így kiegyenlítést létesíteni. Ez volt fő feladatom ideérkezésem óta, de eddig célt nem értem.”24 Beöthy Ödön és Józef Bem vezérőrnagy kapcsolatának alakulása A bevezető fejezetben már utaltam arra, hogy Beöthy életrajzírója, Hegyesi Márton az erdélyi főkormánybiztosságról való lemondásának elsődleges okát ab-22 A szászok politikájára nézve: Teutsch, 1910. 252-253.; Sárközi, 1974. 63-66.; Az orosz csapatok behívásának körülményeit alaposan feltárja: Gyalókay Jenő: Az első orosz megszállás és Erdély felszabadítása. 1849. január 31-március 28. Bp. 1931. A lépést még a román vezetők egy része is ellenezte.; Alekszandr Nyikolajevics Lüders orosz gyalogsági tábornok, a román vajdaságokat megszálló V hadtest parancsnoka volt.; 23 Mikesre: Bona, 2000. 517-518.; Bem besztercei eljárására: Márki, 1898. 223. p.; Bauer, 1870. 94. p. Karl Urban alezredes a naszódi székhelyű román határőrezred parancsnoka volt.; Beöthy levele Hodossy Miklóshoz: MOL H. 106. 3. d. Sz. n. Kolozsvár, 1849. január 5.; Beöthy levele Kossuthoz: MOL H.2. 904/E. Kolozsvár, 1849. január 20. 24 Egyed, 2010. 350.
