Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547

554 SÜLI ATTILA azonban több változtatást eszközölt. A főbb tisztviselőket azonban továbbra is a helyi erdélyi politikusok közül választotta ki. Kolozs megye élére br. Kemény Ignác került, de megtartotta hivatalát Matskási Pál főispán. Torda megye és Aranyosszék kormánybiztosává Ugrón István nevezte ki, míg Doboka és Bel­­ső-Szolnok megyéket a régi megyei tisztségviselők irányították, az utóbbit a li­berális Weér Farkas főispán. Marosszéket a Bem által felállított háromtagú bi­zottmány kormányozta, amelynek elnöke Forró Elek alezredes volt. Beszter­­ce-vidék, valamint a Naszódi-körzet katonai irányítás maradt élén kezdetben a Mikes Kelemen gr. ezredes vezette bizottmánnyal, majd Riczkó Ignácz ezredes­sel. Tudomásunk szerint nem kapott kormánybiztost Udvarhelyszék sem, el­lenben a január közepén Franz Dorsner ezredes katonai kormányzása alól fel­szabadult Csíkszék élén a korábbi kormánybiztost, Mikó Mihály gyergyói alki­­rálybírót erősítették meg. Váltás volt viszont Háromszék élén. Itt a korábbi kormánybiztost Berde Mózest Németh László honvéd hadnagy, korábbi illye­­falvi erdélyi országgyűlési követ váltotta január közepén.12 A román felkelők által fenyegetett Zaránd megye élére január 25-én Sán­­tha György Bihar megyei alispánt állította. Sántha felhatalmazást kapott a me­gyei rögtönítélő törvényszék felállítására, illetve tisztviselők kinevezésére. Kővár-vidék székhelyét Nagybányára helyezte át. Január 16-án Beöthy a hatásköre alá tartozó partiumi törvényhatóságok­ban intézkedési jogkörrel ruházta fel Hodossy Miklóst. Döntését azzal indokol­ta, hogy ő Erdélyben tartózkodik, és az ottani ügyeket Hodossy, akiben tökéle­tesen megbízik hatékonyabban tudja intézni.13 Tovább nehezítette a helyzetét, hogy Bem tábornok rendeletéivel, gyors intézkedéseivel rendszeresen beleavatkozott a polgári hatóságok ügyeibe, amely a későbbiek számos konfliktus előidézője lett. A törvényhatóságok vezetőinek helyzete nem volt könnyű. Például Torda megye 42 helységében a közigazgatás egyáltalán nem működött, a települése­ket a román felkelő vezérek kormányozták. Kevés volt a rendfenntartó erő, a tisztviselők féltek, mivel az 1848 őszi események emlékei még elevenen éltek. Mindezen nehézségek ellenére a visszafoglalt területeken az élet kezdett visszatérni a rendes kerékvágásba, ami nem kis mértékben Beöthy érdeme. Beöthy szintén kernelt feladatának tekintette az országrész igazságszol­gáltatási intézményrendszerének újjászervezését. A rögtönítélő bíróságok alá tartozó bűntényekre január 13-án, míg a bűnvádi bíróságokéra január 17-án adott ki rendeletet a teljhatalmú országos biztos. E tekintetben Beöthy a szigo­rú törvényesség talaján állt, és ebben az Országos Honvédelmi Bizottmánytól teljes támogatást kapott. Példaként említhetjük egy Erdélyben élő angol sze­12 MOL H.2. 489/E. Beöthy Ödön levele Kossuth Lajoshoz. Kolozsvár, 1849. január 6.; Forró Elekre: Bona, 2000. 335.; Mikes Kelemenre: Márki, 1898. 223.; Riczkóra: Bona, 2000. 602.; Dors­­nerre: Bona, 2000. 311. Az egyes kormánybiztosok működését az alábbiakban részletesen ismertetni fogom. 13 Hegyesi, 1885/1. 615-616. Beöthy Ödön levele Sántha Györgyhöz. Kolozsvár, 1849. január 25.; MOL H.. 106. 3. d. Sz. n. Beöthy Ödön Hodossy Miklóshoz. Kolozsvár, 1849. január 5.; Supka, 1985. 557-558.

Next

/
Oldalképek
Tartalom