Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547
TANULMÁNYOK Süli Attila BEÖTHY ÖDÖN ERDÉLYI FŐKORMÁNYBIZTOS (1848. december 19.-1849. január 31.) Bevezetés 1849. január 2-án egy megfáradt öregúr tűnt fel Kolozsvár utcáin. Az országrész új politikai vezetőjének fő feladata a véráztatta Erdély polgári kormányzásának átvétele, a szétzilált közigazgatás és közbiztonság helyreállítása és a harcoló magyar csapatok ellátása volt. Érkezéséről a magyar kormányzat erdélyi sajtóorgánumának számító kolozsvári Honvéd hasábjain az alábbi tudósítás jelent meg: „Beöthy Ödön kormánybiztos úr körünkben van. E férfiúhoz magos reményeink csatolvák. Alatta, hihetően nem fognak oly csigalábon járni dolgaink, mint marcziustól novemberig. Ámde nagy feladat is jutott osztályrészébe. Egy egészen desorganizált és demoralizált országrészt helyre hozni.” E mondatok tömören kifejezték a fennálló helyzetet. A kormánybiztos feladatáról a cikkíró e képen vélekedett: „A közigazgatás kezelésére férfiakat kell állítani. De kikből? Istenért csak ó öntetű táblabírákból ne. Nehogy a megfogott halat vízbe fullasszák. Jajveszékelő családapák fogják a kormánybiztos urat szünet nélkül ostromolni kérelmeikkel katonai segély iránt, elrablóit vagyonaik visszaszerzésére, s a megmaradott biztosítására. És a kormánybiztos úr minden bizonnyal nem fogja elutasítni a jogos kérelmeket.”1 Felmerülhet a jogos kérdés, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmány 1848. december 19-én miért éppen Beöthyt bízta meg e könnyűnek cseppet sem nevezhető feladattal? Milyen képességekkel rendelkezett ő, amelyek alapján Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy e megbízatást Beöthy feltétlenül elvállalja? Az „öreg Bihar”, ahogyan kortársai nevezték a magyar reformellenzék egyik markáns vezetője volt. Pályafutását a császári-királyi hadseregben kezdte, pontosabban a 8. huszárezredben, ahonnan 1820-ban lépett ki főhadnagyi ranggal. 1830-tól több alkalommal volt Bihar megye ellenzéki országgyűlési követe, majd 1841-től alispánja. E kapcsolatai révén az első felelős magyar minisztérium kinevezése után a megye főispánjának nevezték ki, az első népképviseleti országgyűlésen pedig a felsőház vezetőjévé választották. Tagja volt a Részek visszacsatolására kiküldött bizottmánynak. A kortárs Szilágyi Sándor jellemzése szerint Beöthy Ödön „vén 1 A tudósítás megjelent: Honvéd, 6. sz. 1849. január 3. 23.
