Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: Utak a „Népiségtörténet"-hez: Mályusz Elemér és Szabó István I/33
48 ERŐS VILMOS könnyen magyarázható a világias, polgári szemléletet képviselő protestantizmus gyors elterjedése. Hiszen a társadalomban már régóta érlelődő folyamatok előzték meg, készítették elő, lényegében csak ezeket teljesítette ki, tehát mély és alapvető belső társadalmi szükségletekből fakadt.5 8 Mályusz népiségtörténeti irányának egyik legjelentősebb képviselője, Mályusz munkatársa és részben tanítványa, Szabó István5 9 volt, aki azután — kényszerű okokból is — egy másik, parasztságtörténeti irányba terelte a szóban forgó munkálatokat.6 0 Szabó Mályuszhoz hasonlóan 1898-ban született, Debrecenben, itt végezte egyetemi tanulmányait is (először jogi, majd később bölcsészkaron), s a húszas évekbeli levéltárosi valamint kényszerű újságírói munka után 1928-ban került az Országos Levéltárba, ahol 1943-ig dolgozott. Ez az intézmény döntően befolyásolta történetírói nézeteit, módszereit és irányultságát, hiszen itt került közelebbi kapcsolatba Mályusz Elemérrel, Domanovszky Sándorral, Hajnal Istvánnal — az ún. Századok körével —, valamint persze tanítványaikkal, így Wellmann Imrével, Maksay Ferenccel, Sinkovics Istvánnal, IIa Bálinttal, Jakó Zsigmonddal, Makkai Lászlóval és másokkal. 1943-ban kap professzori (1945-ben rendes tanári) kinevezést a debreceni egyetemre, ahol rövidesen létrehozza híres agrártörténeti iskoláját, s olyan művei születnek ebben az időszakban, mint „A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság időszakában", a „Tanulmányok a magyar parasztság történetéből" vagy az általa szerkesztett „A szabadságharc fővárosa Debrecen"61 című kötet, illetve a részben ehhez is kötődő Kossuth-tanulmányok. Eletének utolsó korszakát a nyugdíjba vonulását 1958) utáni évek jelentik, amikor végre szintézisbe önti nagy falutörténeti/településtörténeti monográfiáit („A falurendszer kialakulása Magyarországon", „A középkori magyar falu")6 2 vagy áldozatos munkával szerkeszti a nagy parasztságtörténeti szintézist, „A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában" című két kötetes vállalkozást. A Szabó István életművét elemző — sajnos gyér — szakirodalom történetírásának három alapvető területét emeli ki (amelyeket persze még legalább kettővel ki lehet egészíteni.) Egyrészt meg lehet említeni a Debrecen történetével 58 A középkori magyar társadalom elvilágiasodásának teljes képét Mályusz híres, 1971-es monográfiájában rajzolja meg. Vö. Mályusz E.: Az egyházi társadalom a középkori Magyarországon, i. m. Illetve Erős V: Die Rolle von Elemér Mályusz. i. m. 59 A Szabó irodalomra vö. 61. sz. jegyzet. 60 A Mályusz-Szabó viszonyhoz vö. Szabó István levelei Mályusz Elemérhez. In Erős Vilmos (szerk.): Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok. 209-229. Lucidus Kiadó, Budapest. 2005. 61 A Szabó Istvánnal kapcsolatos korábbi irodalomra vö. Erős Vilmos: Szabó István körül. Aetas, 2000/3. 110-126. Újabban Erős Vilmos: Szabó István és 1848/49. Valóság, 2003/7. 94-108; Erős Vilmos: Bevezető Szabó István: Nemzetszemlélet és magyarságtudat című tanulmányához. Kisebbségkutatás, 2004/4. 635-646; Erős Vilmos: Asszimiláció és retorika. Szabó István: A magyar asszimiláció című munkájának rekontsrukciója. Csokonai, Debrecen. 2005; Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok, i.m; Erős Vilmos (szerk.): A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Lucidus Kiadó, Budapest. 2006; Bolgár Dániel: Asszimiláció a térben. Kísérlet Szabó István asszimiláció koncepciójának kibontására. Sic Itur ad Astra, 2006/1-2. 43-72; Faragó Tamás: Parasztságtörténet-tudóssors-történetírás. Meditációk Szabó István tanulmánykötete kapcsán. In: Faragó Tamás: Tér és idő - család és történelem. Társadalomtörténeti tanulmányok, 1976-1992. Bíbor, Miskolc. 1999. 296-307. 62 Vö. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV század.) Akadémiai Kiadó, Budapest. 1966; Szabó István: A középkori magyar falu. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969.
