Századok – 2013

MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471

498 GÁL JUDIT beszéde, amely arról szólt, hogy ennek a fiatalnak a lelke szomorú, inkább ha­lott akar lenni, nem változtatta meg véleményét. Ezután nagy zűrzavar támadt gondolataiban, és nem tudta, hogy mit tegyen, kinek panaszkodjon, ki az, aki őt megmenti a szomorúságtól és ettől a bélyegtől. Az égre tekintett, és könnyek között így szólt: - Uram, könyörületes és magasságos, légy könyörületes hozzám, bűnös szolgádhoz! Ki fog megőrizni engem, ki fog fáradozni értem, mikor nagy bajban vagyok? Amikor ilyen gondolatok ébredtek benne, felkerekedett néhány hűséges embe­rével, és elutazott az apósához, Magyarország királyához. Elmesélte neki szo­morúságát, ami az atyja miatt vele megesett. Nagyon elszomorodott apósa a baj miatt, és szívből jövő módon közbenjárt érte, segíteni akart neki, és így szólt hozzá: - Mit szeretnél, hány katonát adjak neked segítségül? Miután magához vette a magyar és a kun nemzet nagy erejét, elindult gyorsan, az övéit nagy győzelemre vezette. Megérkezett az atyjához, a nagy Uros király­hoz, újra könnyek között kérte őt: - O, uram és atyám, add nekem, szeretett gyermekednek elegendő részét a birtokaidnak. Mert íme, sok időt töltöttem a házadban, mint hitvány vendég, miközben azt vártam, hogy megkapjam tőled, az én kegyelmes szülőmtől az adományodat. De ebben nem hallgattál meg engem. Mit gondolsz a nagy és erős telhetetlenségről? Akarod-e örökre gyakorolni? Ne mondd, és ne csapj be! íme, kis ideig tartod csak az ételt, gyönyör­ködtetvén vele a szádat. Nézz a következő napi adományodra, mert nem tudom, mit fog okozni a mai. De beszéljünk a bajról és a gyorsan eltűnt adományról! A keserű kapzsiságról és az eltűnt belső dolgokról! Rosszabb valóban a pókhálónál. Talán szükségét érzed, és jót tesz a lelkednek az, hogy tudnál ugyan, mégsem akarsz adni a fiadnak egy részt az ország gazdag földjeiből. Hallgasd meg az apostolt, aki így beszélt: Mert az atya van a fiában, és a fiú az atyjában. Talán nem hasonló az akaratuk, a vá­gyuk és az életük? De te nem emlékszel arra, hogy a fiadnak megadtad a kegyelmedet. Mi történt ezután? Az atyja nem adta meg, amit beszédében kért, hanem nagy haraggal tekintett rá. A fiatalember nagy bajban látta magát, és két dolog állt előtte: Halál vagy Elet. Nem tudta, hogy mi hogyan áll, kezet emelt a szüleire. Ezután nagy harc volt köztük az ország Gackonak nevezett részén. A fiú ellen­állt az atyjának, elvette és elfoglalta az atyja trónját, hogy uralkodhasson Szer­bián. Boldog és Krisztust szerető Stefannak, a szerb, a tengermelléki, a Duna alatti és a szerémi területek egyedüli uralkodójának nevezték. Látod hova vezet a dicső és földi vagyon? Vajon a jog gyorsan elpusztul, a hábo­rú kiterjed, és a békétlenség mindenkit megsebez? Mert erről Pál apostol, az is­tenáldotta hang, ami az égben szárnyaló sashoz hasonlatos, így beszélt: - O én nyomorult ember! Ki fog engem megmenteni ennek az evilági élet­nek a bélyegétől? És újra így szólt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom