Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
496 GÁL JUDIT Danilo érsek munkája azért is számít különlegesnek az első zitijékhez képest, mert még elsősorban a hagiografikus hagyományba illeszkedtek. Danilo érsek munkája is tartalmaz csodás elemeket, de ezzel együtt is a középkori történetírás részének, és az első ilyen jellegű szerb műnek lehet tekinteni.27 0 A 13-14. század fordulóján Milutin szerb király udvarában hosszú ideig hivatalnokként tevékenykedett, később pedig aktív politikai szerepet is vállalt, munkájában mindezek hatására sokkal inkább érvényesültek a bizánci történetírói hagyományok, életrajzírásában szereplő adatokat általában hitelesebbnek tekinthetjük.27 1 Danilo érsek életrajzgyűjteményét Duro Danicic 1866-ban kiadta, munkám során ezt a szövegkiadást használtam.27 2 Az alábbiakban a Dragutin-életrajz fontosabb, magyar vonatkozású részeinek a fordítását közlöm.27 3 RÉSZLET II. DANILO ÉRSEK ZIVOTI KRALJEVA I ARHIEPISKOPA SRPSKIH című művéből Amikor bizonyos idő eltelt, és amikor Boldog Dragutin elérte a fiatal felnőtt kort, a szülei azt akarták, hogy megházasodjon, és egy lányt kértek neki a cári és nemes magyar nemzettől. Eljegyezték ennek az Irgalmasnak a nőt, akit Katalin asszonynak neveztek. És az atyja, az irgalmas és az Urat szerető nagy Uros király ígéretet tett neki, hogy a királyságot neki fogja adni. Megfogadta, hogy nem szegi meg az ígéretét, miszerint meg fogja tenni királynak hazájában, Szerbiában, és még életében megadományozza őt saját trónjával. Ugyancsak ígéretet tett nászvendégének, a magyar királynak, és így szólt hozzá: - Azt akarom, hogy add a lányodat a fiamhoz, mert nagy tiszteletben és megbecsülésben jut majd a cári trónhoz és a mérhetetlen kincsekhez. Mert íme, a fiamat önálló királlyá fogom tenni saját szerb és tengermelléki államomban. Miután ezt végrehajtotta, az Istent félő fia együtt élt feleségével szüleik udvarában, és a távoli kelet felé tekintett, várva az általa szeretett Krisztusnak kifürkészhetetlen kegyét, aki felemelte az igaz hitre őseit és szüleit, akik egyedül Krisztus nagyszerű tanítását szerették. Mindig megtartotta szívében nyugodt bölcsességét, jóindulatú életet élt, emlékezett az Úr beszédére, aki így szólt tanítványaihoz: 270 Stanislaus Hafner: Danilo II kao srednjovekovni istoriograf. In: Uő: Srpski srednji vek. Beograd 2001. 57. 271 A szerbhorvát irodalom kistükre. A kezdetektől 1945-ig. Szerk. Csuka Zoltán et al. Ford. Ács Károly et al. Bp. 1969. 83. 272 Zivoti kraljeva i arhiepiskopa srpskih. Napisao arhiepiskop Danilo i drugi. Izd. Dura Danicic. Zagreb 1866. 13-19. 273 A szöveg fordítását lektorálta Dr. Tapolcai László, az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék oktatója.
