Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
472 GÁL JUDIT szint Bizánc Manzikertnél, a szeldzsuk törököktől elszenvedett 1071. évi vereségejárult hozzá.2 A dukljai uralkodók közül 1077-ben Mihajlo (1050-1081) koronát kapott VII. Gergelytől, 1089-ben pedig a terület egyik legfontosabb városa, Bar érseki rangra emelkedett.3 Raska a 12. században tett szert vezető szerepre. Vezetői, akik a nagyzsupáni címet viselték, jól használták ki a terület stratégiai fontosságát, ütközőzóna szerepét Bizánc és a Magyar Királyság között. A terület a nevét Ras városáról kapta, a Rascia nevet a középkorban magyar közvetítéssel ismerte meg Európa.4 A magyar-szerb kapcsolatok az 1127 és 1129 közötti magyar-bizánci konfliktus idején lettek élénkebbek. I. Uros raskai nagyzsupán II. István magyar király szövetségese lett, hogy függetlenedni tudjon Bizánctól.5 A magyar-szerb szövetséget a későbbi II. Bélának és a nagyzsupán lányának, Ilonának a házassága pecsételte meg.6 Ilona és testvére Belos is jelentős befolyásra tettek szert.7 II. Uros az 1149 és 1155 közötti magyar-bizánci háborúban II. Géza szövetségese lett,8 és 1150-ben a Tara-patak mellett vereséget szenvedett a bizánci seregektől.9 1153 és 1154 során a magyar uralkodó beavatkozott a raskai trónért folyó harcba Uros, majd Desa oldalán.1 0 1155-ben II. Géza magyar király békét kötött Bizánccal, Szerbiában pedig megerősödött a bizánci befolyás, a vezetők kiválasztásában is a bizánci császár szava lett a döntő.1 1 Az 1160-as évek közepén Szerbiában négy testvér, Stracimir, Miroslav, Tihomir és Stefan Nemanja került hatalomra, és közöttük a hegemóniát Nemanjának sikerült megszereznie.12 1180-ban Manuel halálával újra fordulóponthoz érkezett a magyar-szerb viszony alakulása. 1183-ban III. Béla szövetségeseként13 Nemanja részt vett egy nagy erejú magyar támadásban, amely egészen Szófiáig hatolt előre.1 4 Nemanja 1181-ben megtámadta Cattarót, majd ezt követően Bart, az előző dukljai dinasztia területeit, és 1185-ben teljesen bekebelezte azokat.15 1189-ben a keresztesek élén átvonuló Barbarossa Frigyes német-római császárnak hűbéresküt tett.16 1190-ben a szerb seregek Vranjénél vereséget szenvedtek, kénytelenek voltak hűbéresküt tenni Bizáncnak, ám a birodalom hatalma nem tudott maradéktalanul érvényesülni Raska belső ügye-2 Dimitri Obolensky. A bizánci nemzetközösség. Ford. Bódogh-Szabó Pál. (Varia Byzantina. Bizánc világa III.) Bp. 1999. 262. 3 Heka László: Szerbia állam- és jogtörténete. Szeged 2005. 23. 4 Jovanka Kalic: Rascia - The Nucleus of the Medieval Serbian State, [http://www.rastko.rs/ istorija/srbi-balkan/jkalic-raska.html - a letöltés dátuma: 2011. május 29.]. 5 Makk Ferenc: Magyar külpolitika 896-1196. Szeged 1996. 172. 6 Ferenc Makk: The Árpáds and the Comneni. Bp. 1989. 27. 7 Jovanka Kalic: Raski veliki zupán Uros II. Zbornik radova za Vizantoloskog instituta 12. (1970) 131. 8 Makk, F.: The Árpáds i. m. 49. 9 Kristó Gyula: Magyarország története 896-1301. Bp. 2007. 168. 10 Makk F.: Magyar külpoltika i. m. 189. 11 Sima Cirkovic: Srbi u srednem veku. Beograd 1995. 49. 12 Heka L.: Szerbia állam- és jogtörténete i. m. 25-26. 13 Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc. Századok 116. (1982) 49. 14 Kristó Gy.: Magyarország története i. m. 177. 15 Sima Cirkovic: The Serbs. Transi. Vuk Tosic. Oxford 2004. 32. 16 Obolensky, D.: A bizánci nemzetközösség i. m. 272.
