Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
A SZERÉMI LATIN PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA ÉS KORAI TÖRTÉNETE 469 A püspökség missziós célzattal jöhetett létre, ezt a névadás is bizonyítja: a latin egyházban a térítőpüspökségeket ugyanis területükről, nem pedig székhelyükről nevezték el. A 14. század elejére már elveszíthette missziós jellegét, hiszen a latin egyházban bevett módon már a központjaival (Kő, Szenternye) is kezdik emlegetni. A szerémi püspökség a 13-14. században nemcsak a Szávától délre fekvő, úgynevezett Túlsó-Szerémséget (Sirmia Ulterior), hanem a Duna és Száva közti terület (Sirmia Citerior) egyes részeit is magában foglalhatta (például Kőt, annak környékét és a 14. századra a pazovai főesperességet mindenképpen). Túlsó-szerémségi kiterjedésének határai ismeretlenek: a püspökség missziós jellegéből adódóan valószínűleg nem is húzták meg őket egyértelműen. Mindenesetre az obonai főesperesség fekvése alapján feltételezhető, hogy a 14. században a határ a Szávától délre mintegy 40-50 kilométerre, esetleg még délebbre lehetett. Sikerült név szerint és földrajzilag is azonosítani a 14. század eleji szerémi egyházmegye négy főesperességét: ezek a Duna-Száva között fekvő pazovai főesperesség, valamint a Túlsó-Szerémség területén levő obonai, belyéni és egyházaspolyai főesperességek. A szenternyei székeskáptalan —- mint második püspöki székhely — a tatárok 1241-1242. évi pusztítása után jött létre a szerémi püspök kérésére 1247 körül. Az, hogy az új székhelyet a Száva szigetén, vagyis a Túlsó-Szerémségben lévő Szenternyén építették ki, minden bizonnyal a déli (macsói) magyar térnyeréssel és az itteni magyar jelenlét megerősödésével hozható kapcsolatba. Ennek mintájául a kalocsai-bácsi érsekség szolgálhatott, ahol a második, bácsi székhelyet ugyancsak az egyházmegye terjeszkedése indokolta. A kalocsa-bácsi példának megfelelően a régebbi, kői központ sem szűnt meg, a szerémi püspökség ettől fogva két székhellyel rendelkezett.8 3 DISPUTED QUESTIONS AROUND THE FOUNDATION AND EARLY HISTORY OF THE LATIN BISHOPRIC OF SIRMIUM by Bálint Ternovácz (Summary) The Latin-rite bishopric of Sirmium was fonuded by archbishop Ugrin of the Csák kindred upon papal approval in 1229. It was the first bishopric in Hungarian ecclesiastical history which owed its establishment to private, non-royal initiative. The bishop of Sirminum was not merely an auxiliary bishop of the archbishop of Kalocsa, but functioned independently right from the outset. 83 Jelen munkám „A szerémi latin püspökség története 1343-ig" című, a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készült dolgozatom törzsét alkotta, melyet kibővítettem az azóta szerzett ismeretekkel. Itt szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek és mentoromnak, Körmendi Tamás egyetemi adjunktusnak (ELTE BTK), aki idejét nem sajnálva észrevételeivel és tanácsaival mindig segítségemre volt. Ugyancsak köszönettel tartozom dolgozatom opponenseinek: Szovák Kornél egyetemi docensnek (PPKE BTK) és G. Tóth Péternek (SZTE BTK), továbbá Zsoldos Attila címzetes egyetemi tanárnak (MTA BTK TTI), Makk Ferenc professzornak (SZTE BTK) és Rácz György egyetemi docensnek (PPKE BTK) az alapos bírálatáért és szakmai tanácsaikért.
