Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
A SZERÉMI LATIN PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA ÉS KORAI TÖRTÉNETE 467 szentdemeteri6 5 bencés monostor lenne alkalmasabb a szerémi püspökség új székhelyéül, valamint arra is, hogy „várrá alakítsák őket".6 6 A kiküldött két püspök viszont a fentebb említett két helység helyett egy harmadikat választott: Szenternyét.6 7 Ennek oka sajnos nem ismert. Gyetvai szerint ezzel azt kívánták hangsúlyozni, hogy a szerémi latin püspökség a 867-ben alapított görög rítusú, szenternyei székhelyű egyházmegye örököse.6 8 Ez nem tűnik valószínűnek: a székhelyválasztásnak sokkal inkább az lehetett az oka, hogy a 13. század közepére megerősödött a magyar jelenlét — így a szerémi püspök joghatósága is a Túlsó-Szerémségben —, és ezt a területet Szenternyéből könnyebben igazgathatták, mint a Szávától északra fekvő Szentgergelyből vagy Szentdemeterből. Ám a kői székhely és székeskáptalan működése sem szűnt meg, a szerémi püspökség ezután két központtal működött tovább. Ennek pontos magyarázata nem ismert, mintája talán a kalocsa-bácsi érsekség lehetett, amelynek a 13. század közepén szintén két központja és két káptalanja volt.6 9 A szerémi püspökség 13. század végi történetére sajnos szinte egyáltalán nincsenek adataink, és ugyanez a helyzet a 14. század első felében is. János kalocsai érsek 1301. augusztus 27-én Székesfehérvárott megkoronázta a cseh Vencelt,7 0 de azt nem tudhatjuk, hogy az egyháztartományába tartozó szerémi püspök a trónviszály időszakában melyik király pártjához csatlakozott. Feltételezhetjük, hogy 1304-re — a püspöki kar más főpapjaival együtt7 1 — már I. Károlyt támogatta. 1306-ban pedig Csák nembéli Vince személyében egyértelműen olyan püspök került az egyházmegye élére, aki I. Károly táborához tartozott.7 2 Az interregnum súlyosan érinthette a püspökség területét, Szerém vármegye útjai ekkoriban nem voltak biztonságosak, sőt Nemanja István szerb király is dúlta a vidéket.7 3 Az 1332-1337 közötti pápai tizedjegyzékekben a püspökséget nem említik, csak a kői káptalant (a kalocsai érsekség egyházai kö-65 Fejér CD IV/1. 475^176. és Smiciklas CD. IV 326. 66 Theiner I. 205. — Az oklevelet Gasic hibásan szept. 14-re keltezi (Gasic, E.: Brevis conspectus i. m. 46.). 67 Ez a település a népvándorlás korában jött létre, amikor a sirmiumi püspökség a várossal szembeni Száva-szigetre menekült, és bazilikát épített Szent Irineus tiszteletére. A hagyomány szerint ezen a helyen alapították 867 után a görög rítusú bolgár püspökséget (Györffy Gy.: A szávaszentdemeteri görög monostor I. i. m. 325-331.). Gyetvai szerint elképzelhető, hogy a szávaszentdemeteri monostor 1247-ben még görög rítusú volt (Gyetvai P: Egyházi szervezés i. m. 65.). A pápai oklevél szövege alapján ez kizárt, ott ugyanis „Sancti Gregorii et Sancti Demetrii monasteria ordinis Sancti Benedicti" áll (Theiner I. 205. - kiemelés tőlem). 68 Gyetvai P: Egyházi szervezés i. m. 65. 69 Gyetvai P: Egyházi szervezés i. m. 65., Koszta L. \ Nyitrai püspökség i. m. 48. — A kalocsai érsekség bácsi székhelyének kialakulását szintén az egyházmegye terjeszkedésével magyarázzák, 1. Koszta L.\ Nyitrai püspökség i. m. 44-45., Thoroczkay Gábor. A kalocsai érsekség első évszázadáról. In: Uő: írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok. (TDI Könyvek 9.) Bp. 2009. 61-65. 70 Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. (Osiris tankönyvek). Bp. 1998. 32. (a vonatkozó rész Kristó Gyula munkája). 71 Uo. 33. (a vonatkozó rész Kristó Gyula munkája). 72 Udvardy J.: Érseki életrajzok i. m. 183. 73 AOklt II. 564. sz.
