Századok – 2013
MŰHELY - Ternovácz Bálint: A szerémi latin püspökség alapításának és korai történetének vitás kérdései II/457
464 TERNOVÁCZ BÁLINT nek a Duna és a Száva közén, sőt magában Kő városában sem volt joghatósága. Ennek bizonyítására IX. Gergely pápa 1232. március 20-án kelt bulláját51 idézi, amely arról számol be, hogy a kalocsai főegyházmegyéhez tartozó szerémi főesperes joghatóságot kíván gyakorolni a szerémi püspökség területei felett is. Gyetvai értelmezése szerint a vitára az adott okot, hogy a szerémi egyházmegye székhelye (Kő) a szerémi főesperesség területén feküdt.5 2 Az oklevél azonban semmi olyasmit nem állít, hogy a szerémi püspök székhelye a szerémi főesperes területén található, éppen ellenkezőleg: arról ír, hogy a főesperes a szerémi püspök egyházmegyéjében sértette meg püspök jogait.5 3 A kalocsa-bácsi főegyházmegye Sirmia Citeriorra továbbra is igényt tarthatott, arról viszont nincs tudomásunk, hogy ennek az igényének sikerült-e érvényt szereznie. A szerémi főesperesség — melyhez Gyetvai szerint Kő is tartozott5 4 — még a 14. században is a kalocsa-bácsi érsekség joghatósága alatt állt. Ezt bizonyítaná a fent leírt 1232. évi területi jogvitán kívül az is, hogy Egyed szerémi főeperes 1336-ban a bácsi káptalan tagja volt.5 5 Koszta László ugyancsak azt az álláspontot vallja, hogy a szerémi püspökséghez csak a Szávától délre fekvő területeket csatoltak. Ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Szerémség elnevezés a 13. század elejétől a macsói bánság területére is használatos volt, továbbá hogy a püspökség tatárjárás utáni székhelye, Szerémvár (Szenternye) a Száva jobb partján van: „a Szerémség elnevezés kiterjedése, valamint a szerémvári központ kialakítása jelzi, hogy a missziós egyházmegye eredeti területe a Szávától délre, tehát külső Szerémségre terjedt ki".5 6 Ez az álláspont azonban ellentmondásban van forrásainkkal. A fentebb már említett, 1232. évi bullában ugyanis a pápa arra utasította Ugrin kalocsai érseket, hogy lépjen fel a szerémi főesperessel szemben, mert az úgy viselkedik püspökével, „mintha a nagyobb lenne a kisebbnek alávetve, és a fiúnak lenne hatalma atyja felett" {ut maior subditus sit minori et filiuspotestatem habeat in parentem), és saját joghatósága alá próbálja vonni a szerémi püspökség területeit is.57 Ez arra enged következtetni, hogy az önálló szerémi püspökség és a kalocsai érsek saját egyházmegyéjéhez tartozó szerémi főesperesség közötti határt az alapításkor nem rögzítették teljes mértékben, maradtak közöttük vitás területek.5 8 Véleményem szerint ez a viszály nem a Szávától délre fekvő, egyházi szempontból szervezetlen területekkel kapcsolatban tört ki (ahol a szerémi püspökség missziós tevékenységet folytathatott), hiszen innen egyelőre nem lehetett komoly bevételekre számítani. Valószínűbb, hogy a szerémi püspök a Duna és a Száva közötti területekre — vagy legalábbis ezek egy részére (például a püspöki székhely, Kő környékére) — is ki kívánta terjeszteni lelki jogható-51 ÁUO I. 296. és Smiőiklas CD III. 355. 52 Gyetvai P\ Egyházi szervezés i. m. 60. 53 ÁUO I. 296.; Smiciklas CD III. 355. 54 Gyetvai P: Egyházi szervezés i. m. 60. 55 AOklt XX. 306. sz. 56 Koszta L.\ Egyházi topográfia i. m. 46. 57 ÁUO I. 296. és Smiciklas CD III. 355. 58 Vö. Gyetvai P: Egyházi szervezés i. m. 60.
