Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Ördögi sugallattól vezérelve - egy 15. századi gyilkosság nyomában II/433
EGY 15. SZÁZADI GYILKOSSÁG NYOMÁBAN 435 volt, amint ezt a bécsi egyetem anyakönyve is alátámasztja. István ugyanis 1455 áprilisában az említett univerzitás artes fakultására iratkozott be, s nevét a scolaribus cuiuscunque facultatis, sub nobilium statibus non comprehensi cím alatt jegyezték fel.10 Minthogy a középkorban átlagosan 13-14 éves korban kezdték tanulmányaikat a Studium generálék szabad művészetek karán a diákok,11 Isztröi születési idejét megközelítőleg az 1440-es évek elejére helyezhetjük. Nem ismert, hogy mennyi időt töltött az egyetemen, de az kétségtelennek látszik — legalábbis az erre vonatkozó adatok hiánya erre utal —, hogy akadémiai grádus nélkül fejezte be tanulmányait. A korszak egyetemlátogatási szokásait figyelembe véve ez nem számít kivételes jelenségnek, hiszen sokan elsősorban újabb ismeretségek kialakítására, s az így bővülő kapcsolati hálójuk segítségével személyes pályafutásuk (és egzisztenciájuk) előmozdítására használták az egyetemi éveket.12 Amint az a korábbi kutatások alapján közismert, a középkori Magyarországon az egyetemi képzettség nem volt előfeltétele sem az egyházi,1 3 sem pedig a világi hivatalnoki pályafutásnak.1 4 A latin nyelv és a hazai szokásjog megfelelő szintű ismerete, s nem utolsósorban befolyásos patrónusok támogatása révén jól jövedelmező álláshoz lehetett jutni egy-egy főpap, báró vagy nemesi előkelő környezetében, de akár a királyi kancellárián is. A szükséges tudásanyagot pedig mind a káptalani, mind pedig a városi, sőt egyes mezővárosi iskolákban is elsajátíthatták a diákok.15 A bécsi egyetemet is megjárt István tehát rendelkezett az átlagos hivatalnoki pályafutáshoz szükséges műveltséggel. Mindez természetesen még nem volt elegendő, ugyanis támogató(k)ra is szüksége volt ahhoz, hogy biztos egzisztenciát nyújtó egyházi vagy világi állás(ok)hoz juthasson. Újlaki Miklós szolgálatában Isztrói patrónusa a korszak egyik nagyhatalmú bárója, Újlaki Miklós volt, aki erdélyi vajdaként, macsói és szlavón bánként — főként a Dél-Dunántúlon, Zaparsa, Wyfalw, Kwppa, Bolyar, Ratholthfalwa, Aranyas, Paznan, Zenthlazlo, Boda, Bakonya, Radnolthfalwa, Bodorfalwa, Wywasar, Bokrod, Jakohaza - DL 18 391. A település 1501-ben azonban már a Bika család tulajdonában volt, s Ozthro néven a teremhegyi Castrum tartozékaként szerepelt. Vö. Horváth R.: Castrum i. m. 61, 71. 10 Beiratkozásakor négy dénárt fizetett. Vö. Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. (Magyarországi tanulók külföldön IV) Bp. 1902. 95. 11 A középkori egyetemi képzésre 1. Jacques Le Goff: Értelmiség a középkorban. (Osiris Zsebkönyvtár) Bp. 2000.; Hajnal István: írásoktatás a középkori egyetemeken. (Az Információtörténelem Klasszikusai) Bp. 2008. 12 Fedeles Tamás: Pécsi kanonokok egyetemlátogatása a késő középkorban. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 17 (2005:1-2. sz.) 51-82. 13 Erre 1. pl. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 20072.; Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Bp. 1994. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 12.); Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354-1526). (Tanulmányok Pécs történetéből 17.) Pécs 2005. 14 Bónis György: A jogtudó értelmiség Magyarországon. Bp. 1971.; Kubinyi András: írástudás és értelmiségi foglalkozásúak a Jagelló-korban. In: Magyar Herold I. Forrásközlő, családtörténeti és címertani évkönyv. Szerk. Kállay István. Bp. 1984.; Kubinyi András: A Jagelló-kori értelmiség. In: Az értelmiség Magyarországon a 16-17. században. Szerk. Zombori István. Szeged 1988. 7-21. 15 Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp. 1981.
