Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: Utak a „Népiségtörténet"-hez: Mályusz Elemér és Szabó István I/33
36 ERŐS VILMOS Mályusz Elemér 1898-ban született Makón, egy középosztálybeli család gyermekeként. Középiskolai tanulmányait Szegeden, a piarista gimnáziumban végezte (jóllehet evangélikus volt), majd a budapesti egyetem bölcsészkarára, illetve az Eötvös Kollégiumba került. Az egyetemen — többek között — Domanovszky Sándor volt a tanára, s az ő jelentős közreműködésével készült Mályusz településtörténeti témájú doktori értekezése, a „Turóc megye kialakulása", amely 1922-ben jelent meg könyv formában.13 A doktori titulus megszerzése után a történész (Hajnal Istvánnal együtt), Bécsbe kerül. Itt Károlyi Árpád vezetésével, Szekfű Gyula és Eckhart Ferenc társaságában a Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar anyagát dolgozzák fel. Ebből alakult ki a jól ismert „Fontes Hungáriáé Históriáé Aevi Recentioris" című sorozat. Itt Mályusz kezdetben az 1850-es évek nemzetiségi viszonyainak, mozgalmainak iratanyagát kapja feldolgozásra, ezzel azonban nem készül el. Elkészül ugyanakkor a „Sándor Lipót főherceg nádor iratai. 1790-1795."14 című kötettel, amely 1926-ban lát nyomdafestéket. A kötet bevezetője egy nagyívű társadalomtörténeti tabló, főként az 1790-es évek köznemesi reformmozgalmáról. Ebben Mályusz megismétli a húszas évek egyéb tanulmányaiban („A reformkor nemzedéke"1 5 stb.) kifejtett, még az egyetemi tanulmányaihoz kapcsolódó tézisét. Eszerint az 1790-91-es országgyűlés által kiküldött regnicoláris bizottságok munkálatai egy polgári átalakulás programját fogalmazták meg, amelyet — Sándor Lipót főherceg közvetítésével — ráadásul a Habsburgok is támogattak volna. Ezt az önerőből, állami támogatással s így a konzervatív reform szellemében fogant modernizációt diszkreditálta Martinovics, illetve a magyar jakobinus mozgalom. Ok ugyanis a francia forradalom eszméitől megittasulva forradalomra, a Habsburg-ház uralmának fegyveres megdöntésére buzdítottak. Ennek következtében viszont a Habsburgok az egész nemesi reformmozgalommal is szembefordultak, s a magyar társadalom az 1820-as évek közepéig mély tespedésbe süllyedt, ahonnan csak Széchenyi, de főként Kossuth liberális-demokrata eszméi emelhették ki. Mályusz a húszas évek közepén az Országos Levéltárba kerül, Csánki Dezső vezetése alá. Majd a húszas évek végén a szegedi egyetemre nevezik ki egyetemi tanárnak, ahol — kisebb egyéb munkák mellett — „A felvilágosodás Magyarországon" címmel tart átfogó, a teljes 16-18. századi szellemi-művelődési életet számba vevő szellemtörténeti kurzust.1 6 2006. 77-81; Soós István: Mályusz Elemér és Deér József. In: Koszta László (szerk.): Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905-1972) professzor születésének centenáriumára. JATE Press, Szeded, 2006. 61-80; Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és a népiség történetére a harmincas években - a német történeti és politikai gondolkodás kontextusában. Századvég, 2007/2. 73-104. Uő: Nép, nemzet, birodalom. (A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918-1941.) Új Mandátum Könykiadó, Budapest. 2010. 13 Vö. Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása. Budapest, 1922. 14 Vö. Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790-1795. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1926. 15 Új kiadása vö. Mályusz Elemér: Klió szolgálatában. Válogatott történelmi tanulmányok. (Soós István szerk.): MTA Történettudományi Intézete, Budapest. 2003. 425-463. Eredetileg Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. Századok, 1923-1924. 17-75. 16 Az előadások teljes szövegére vö. Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. (Soós István szerk.) Osiris, Budapest, 2002.
