Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
AZ 1458-1459. ESZTENDŐK KRÓNIKÁJÁHOZ. 375 még ha a levél fogalmazása némiképp homályos is: előbb azt állítja jövetele céljának, hogy „a korábbi királyok példájára fölvegye a királyság szent koronáját" (pro suscipienda ipsa sacra corona regni more aliorum regum), majd arra kéri híveit, hogy odajöjjenek hozzá április l-jén, ahol „akkor ünnepélyes koronázásunk végrehajtására a nevezett királyságban leszünk" (ubi tunc in dicto regno pro prosecucione solemni huiusmodi coronacionis nostre constituemur).m Frigyes nyilván tisztában volt vele, hogy érvényes koronázáshoz neki is Fehérvárra kell menni, és kerítenie kell egy esztergomi érseket is, de momentán mindkét feltétel nehezen teljesíthetőnek látszott; talán ezért a homályos fogalmazás. A császár előtt tornyosuló nehézségek ellenére Mátyás nem vehette félvállról a kihívást. A királyválasztó liga fegyveres ereje önmagában sem volt lebecsülendő, különösen azután, hogy Frigyes külön szerződésben is biztosította Vitovec bán szolgálatait.18 9 Mátyás még ez előtt, március l-jén általános hadfelkelést rendelt Rákos mezejére, ugyanarra a napra, április l-re, amelyre Frigyes is mozgósított.19 0 Egyszersmind a császár érvelését cáfolva, a saját egyhangú választását és a neki tett hűségesküt hangsúlyozva, igyekezett megakadályozni saját táborának további bomlását.19 1 De azok a csapatok, amelyek április 7-én Körmend mellett megütköztek Frigyes magyar és osztrák támogatóinak seregével, biztosan nem a Rákosról érkeztek: Mátyás seregvezére, Szentmártoni Nagy Simon, az ütközetet követő hónapokban mint a „királyi csapatok főkapitánya a Felső Részeken" tűnik fel,19 2 mégpedig a neves zsoldosvezér, Nabuchodonozor (N)ankenreuther társaságában,19 3 valószínű tehát, hogy ő is zsoldosokkal harcolt. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a Frigyes-pártiak tábora már az ütközet előtt erodálódni kezdett: ha helyes fenti érvelésünk, Kanizsai László már a választás előtt távozott, Gersei Pető Miklós pedig április 5-én, tehát a körmendi ütközet előtt meghódolt Mátyásnak.19 4 A körmendi ütközet körülményeit véglegesen tisztázta Veszprémy László, cáfolva a két egymást követő összecsapás sokáig élő legendáját,19 5 ezért itt nincs szükség kitérni rájuk. Az ütközet után csaknem két héttel, április 19-én békült ki Mátyás Garai László özvegyével és gyermekeivel. Az oklevélben csak a néhai nádor Hunyadi László kivégzése körül játszott szerepéről esik szó, Frigyes királlyá választásáról nem.196 Ebben talán nem túlzás már Kanizsai László hatását látni, akivel (és a fivérével, Miklóssal) öt nappal később egyezett ki Mátyás.19 7 Minden bizonnyal ekkor nyílt alkalma Kanizsainak részletesen is be-188 D F 240 437. 189 Haller, B.: Kaiser Friedrich i. m. 132-133. 190 DL 88 335. 191 DF 240 438. 192 „magnifico Simoni magno de Zenthmarthon supremo capitaneo gencium nostrarum parcium superiorum" - DL 15 353. 193 D F 242 653. 194 DF 229 913. 195 Veszprémy László: „Reddidit amissum fugiens Germanus honorem". Az 1459-es körmendi ütközetek historiográfiájához. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Magyar Országos Levéltár, 1998. 319-325. 196 DL 15 348. 197 DL 15 352., DL 15 354., DL 15 355.
