Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
AZ 1458-1459. ESZTENDŐK KRÓNIKÁJÁHOZ. 371 rás régóta a kutatás rendelkezésére áll, tudtommal idáig egyetlen próbálkozás történt arra, hogy bevonják az események értelmezésébe.16 9 A levél írója, bizonyos Aranyasch János, arról informálta a bártfaiakat, hogy Újlaki Miklós és Kanizsai László fegyverkezni kezdtek, a hírek szerint a király ellen, mire Mátyás Rozgonyi Osvátot küldte sok pénzzel zsoldosokat toborozni, hogy ellen tudjanak állni a két lázadó bárónak. Időközben azonban Újlaki és Kanizsai összecsaptak egymással, mindketten súlyos veszteségeket szenvedtek, és a királyhoz fordultak kegyelemért. Mátyás erre visszahívta Rozgonyit a pénzzel, akit levele Forrón talált február 18-án este, és aki erre vissza is tért Budára. A levélben ezek után szó esik arról is, milyen intézkedésekről döntöttek Budán a Felső Részek védelme érdekében, melyik városban hány lovast és gyalogost fognak elszállásolni, valamint, hogy a kijelölt követek készen állnak arra, hogy útra keljenek a Szentkoronáért. Tekintettel arra, hogy a levél tulajdonképpeni főszereplője a többször emlegetett Rozgonyi Osvát, és a közölt hírek igen alaposaknak tűnnek, valószínű, hogy azok forrása éppen a lovászmester volt. Rozgonyi azok között volt, akik február 10-én esküt tettek Mátyásnak, indulására tehát csak ezután kerülhetett sor. Az aligha kétséges, hogy a Szegedről sietve távozó Mátyás seregének nagy részét a Délvidéken hagyta, és onnan nem is akart csapatokat elvonni, katonákért tehát csak az északkeleti országrészbe küldhetett. Ez magyarázza, miért az Abaúj megyei Forrón találta újabb parancsával Rozgonyit, és azt is, hogyan értesülhettek Kassán ilyen hamar az eseményekről. Nem a „korabeli hírközlés csúcsteljesítményéről" volt tehát szó,17 0 hanem arról, hogy a kassaiak első kézből kapták a híreket, még azelőtt, hogy Rozgonyi visszaindult volna Budára. Az ugyanis teljesen elképzelhetetlen, hogy ha Rozgonyi Forróról előbb visszatér Budára, majd onnan tájékoztatja a kassaiakat, február 22-én bármit is tudtak volna a történtekről. Ennek viszont jelentősége van, hiszen a lovászmester csak arról tudhatott, ami február 18., vagyis a királyi parancs (és a nyilvánvaló szóbeli tájékoztatás) megérkezése előtt történt. De helyesbítsünk is mindjárt 17-én reggelre, hiszen a hírvivőnek is kellett legalább két nap az út megtételére. E hírek értelmezése ugyanakkor távolról sem könnyű. A levélíró világosan arról beszél, hogy Újlaki és Kanizsai súlyos fegyveres konfliktusba keveredett egymással.17 1 A konfliktus mindenképpen február 10. után, vagy kevéssel előtte történt, hiszen Rozgonyit éppen emiatt rendelték vissza, következésképpen útnak sem indítják, ha már akkor tudnak róla. A már említett magyarázat szerint birtokvita, illetve az erdélyi vajdaság kapcsán kerekedett „kakaskodás" állt volna az összetűzés hátterében, de egyik magyarázat sem állja meg a helyét.17 2 A két család közötti komolyabb birtokvitáról egyáltalán nem tudunk, az meg, 169 Czöuek Zoltán: Három középkor végi számadás a Nádasdy levéltárból. Fons XIV [2007] 1. 126-128. 170 Uo. 126. és 38. j. 171 „den egenanten Miklosch wayda und Lasla von Kaniza zu widersteen, dy sich mittenander harte geslagen und von baiden tailen grossen schaden haben empfangen" 172 Czövek Z.\ Számadások i. m. 127.
