Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
348 PÁLOSFALVI TAMÁS Szilágyi testvéreket mindenkivel szemben, legyenek akár országlakosok, akár idegenek, aki ellene szegül Mátyás királlyá választásának; beengedik a Szilágyiakat Buda város és vár felébe. Utóbbiak a maguk részéről azt vállalták, hogy a királlyá választott Mátyás feleségül veszi a nádor leányát, Garai Annát; Garai a választás után is megőrizheti a nádorságot és más hivatalait, továbbá a budai várat; sem a királyság, sem az apai jószágok birtokába nem engedik addig Mátyást, amíg a házasság a nádor lányával létre nem jön. A szegedi szerződéssel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdés, hogy vajon a felek tudtak-e arról a megállapodásról, amelyet állítólag még decemberben kötött Podjebrád és a fogoly Mátyás, és amelynek az volt a lényege, hogy a cseh kormányzó támogatásáért cserében Mátyás feleségül veszi Podjebrád lányát, Katalin/Kunigundát. Fraknói Vilmos szerint igen, és ennek tudatában kötötték a szerződést; mi több, a kikötés, hogy Szilágyiék addig nem engedik Mátyást a királyság tényleges birtokába, amíg el nem veszi Garai Annát, éppen a prágai megállapodást volt hivatva ellensúlyozni.4 Mátyás és Podjebrád Kunigunda eljegyzése állítólag már december derekán köztudomású volt, legalábbis egy kortárs beszámoló szerint. A forrást Fraknói Vilmos is közli Palacky nyomán, ám annak szövege meglehetősen furcsa. Eszerint ugyanis Podjebrád rögtön V László halálának másnapján hozatta Mátyást Bécsből ünnepélyesen Prágába, és iziben eljegyezte vele a lányát.5 Túl azon, hogy Mátyást még László király vitte vagy vitette a cseh fővárosba,6 egy december eleji megállapodást legalábbis furcsának kell tekintenünk, hiszen ekkor még az égvilágon semmi nem utalt arra, hogy Mátyás foglalja el a magyar trónt. Ezt éppen a szegedi szerződés tette lehetővé, és Podjebrádnak is csak ezután vált érdekévé, hogy Mátyást magához láncolja. Mátyás maga állítja, hogy a házassági ígéretet még királlyá választása előtt tette,7 de azt nem, hogy pontosan mikor. Ugyancsak Palacky nyomán állítja Fraknói, hogy Vitéz János december 13-án érkezett Prágába, ahol immár kész tények elé állították, de maga is megjegyzi, hogy a cseh történész nem hivatkozik semmilyen forrásra.8 Magam, az alább részletesen kifejtendő megfontolások miatt, úgy vélem, hogy a szegedi szerződő felek a Podjebrád-Mátyás megállapodás nem ismereté-4 Fraknói fogalmazása nem teljesen egyértelmű. Szerinte Garainak a szegedi eskü idejében már tudomása volt Mátyás és Podjebrád Kunigunda eljegyzéséről, amiből, teszem hozzá én, következik, hogy Szilágyéknak is tudniuk kellett arról. Fraknói szerint ezért került a szerződés szövegébe, hogy Mátyás addig nem léphet a királyság tényleges birtokába, amíg házassága Garai Annával meg nem történik. Vö. Fraknói Vilmos: Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja. Bp. 1913. 57. 5 Fraknói V.: Hunyadi Mátyás i. m. 56. 6 Ami azt illeti, a probléma távolról sem tekinthető megoldottnak. Kubinyi András szerint (Mátyás i. m. 24.) (V László) „Mátyást [...] fogolyként magával vitte előbb Bécsbe, majd innen Prágába utazott, a fiatal Hunyadit továbbra is magával hurcolva." Fraknói Vilmosnál viszont (Hunyadi Mátyás i. m. 48.) ezt olvassuk: „Arra nézve, mikor került Mátyás Prágába, eltérő a történeti források előadása. Leghitelesebb minden tekintetben Aeneas Sylvius egykorú feljegyzése [...], mellyel megegyez a Magyarországban működő pápai követnek öt évvel később, 1462-ben készült emlékirata." Ezek alapján pedig úgy véli, hogy Mátyást még V László rendelte magához Bécsből, de ő csak a király halála napján érkezett Prágába. 7 „eo tempore dum adhuc ad dignitatem regalem electi non fuimus" - Teleki J.\ Hunyadiak kora i. m. X. 574. 8 Fraknói V: Hunyadi Mátyás i. m. 56-57.
