Századok – 2013

KRÓNIKA - Beszámoló a „The End of an Era: The Kremlin and Eastern Europe 1989-1991". Egy korszak vége. A Kreml és Kelet-Európa 1989-1991 című nemzetközi történész konferenciáról (Ism.: Vékony Dániel - Veress Dóra) I/269

270 KRÓNIKA Mihail Prozumensikov (Orosz Állami Jelenkortörténeti Levéltár, Moszkva) a szovjet állampárt hanyatlását mutatta be A Szovjetunió Kommunista Pártjának bukása című előadásában. Az előadás arra kereste a választ, milyen okok vezettek az SZKP tevékenységének 1991-ben Jelcin által történt felfüggesztéséig. Prozumensikov szerint az SZKP vezetői nem voltak képesek, hogy a Szovjetunió egyre mélyülő gazdasági krízise során megfelelő válaszokat adjanak a gazdasági kihívásokra. A hatalom válságát az előadó a párt erodálódásával demonstrálta. Míg 1990-ben a pártot elhagyók száma még csupán 2600 körül alakult, addig ez a szám 1991-ben már meghaladta a 2 milliót Az előadás arra is ráirányította a figyelmet, hogy ezt a hatalmi válságot a gombamód szaporodó új társadalmi mozgalmak tovább mélyítették. Ezek a demokratikus erők a rendszert már nem belülről akarták megváltoztatni: követeléseik között olyan addig tabunak számító dolgok szerepeltek, mint az SZKP felszámolása, illetve Gorbacsov lemondatása. Prozumensikov úgy érvelt, hogy ha nem következik be a Gorbacsov elleni puccskísérlet, a fenti okok miatt akkor is mindenképpen sor került volna előbb-utóbb az SZKP totális szétesésére, és Gorbacsov lemondására. Stefan Karner (Ludwig-Boltzmann-Institut für Kriegsfolgen-Forschung, Grác-Bécs) A tervgazdaság vége című előadásában vázolta a Szovjetunió helyzetét az 1980-as évek végén, kiemelve, hogy a birodalom gazdaságát óriási diszparitások határozták meg. Ez nem is meglepő, hiszen a Szovjetunió tizenöt tagköztársaságot foglalt magába. Karner áttekintette a Gorbacsov és a Politikai Bizottság által szorgalmazott gazdasági reformkísérleteket és rámutatott, hogy Gorbacsov egy 1984-ben tartott beszédében, azaz főtitkárrá választása előtt egy évvel már hangsúlyozta, figyelmet kell fordítani a fegyelem erősítésére, a foglalkoztatottak felelősségére, a termelési struktúrák javítására. Emellett szem előtt kell tartani az emberek szükségleteit, és fontos a termelés minőségének javítása. A Politikai Bizottságban 1986 szeptemberében került sor először a peresztrojka felülvizsgálatára. Számos szükséges reformintézkedésről döntöttek, amelyeknek többek között a mezőgazdaság szerepének erősítését és a vállalatvezetők felelősségének támogatását kellett szolgálniuk. Határoztak az ötéves terv átalakításáról is. A reformok nem maradtak eredmények nélkül (nőtt például a vállalatok önállósága), ám azok a társadalom és az állam számára is alapvetően csalódást jelentettek. Stefan Karner grafikonok segítségével szemléltette a szovjet gazdasági mutatók alakulását 1989-1991 között. Valamennyi adat hanyatló tendenciát jelzett: csökkent az ipari termelés mértéke, visszaesett a bruttó nemzeti termék, az egészségügyi kiadások egy főre jutó értékének növekedési üteme minimális volt. 1985 és 1991 között a Szovjetunió olyan általános hanyatlást élt meg, amely gazdasági csődhöz vezetett. Karner hangsúlyozta: a szovjet tervgazdaság gyorsította a válság kialakulását, de egy másfajta politika sem változtathatta volna meg annak kimenetelét, legfeljebb lassította volna azt. Békés Csaba (MTA Politikatudományi Intézet - Corvinus Egyetem) Politikai átalakulás Magyarországon 1988-1991 című előadása a kelet-közép-euró-