Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - K. Farkas Claudia: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon 1919-1944) (Ism.: Sipos Péter) I/243

243 TÖRTÉNETI IRODALOM felekezeti iskolában tapasztalt tanulmányi eredményeket sem. E helyzetkép azt mutatja, hogy a felekezeti oktatás másutt is létező problémái a görög katolikus intézményekben fokozottan jelentkeztek, melyeken az állam igyekezett segíteni, gyakran azonban csekély hatékonysággal. A magyar történetírás által kevéssé feldolgozott 1914-es debreceni merényletet vizsgálja Katkó Márton Áron, aki egyetemi szakdolgozatát bővítette itt tanulmánnyá. írása egyfajta oknyomozás. Igen széles forrásbázis (korabeli sajtótermékek, levéltári források) alapján halad szisztematikusan előre, a merénylettel kezdve, majd a rendőrségi nyomozás majdnem minden fázisát nyomon követve. A szerző külön érdeme, hogy az eseményeket regionális és nemzetközi összefüggésekbe helyezi. A talán kissé túl részletes, esetenként a kelleténél több kitérőt tartalmazó tanulmány igyekszik az ügy minden, forrásokban megemlített elemét bevonni az argumentációba. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy ez lett a kötet legterjedelmesebb tanulmánya. Az olvasmányos, érthető narráció, a szerző folyamatos és logikus előadásmódja azonban kárpótol bennünket, kitartó és lelkiismeretes munkáját pedig elismerés illeti. Janka György a korabeli görög katolikus sajtó segítségével mutatja be Miklósy István hajdudorogi püspök (1913-1937) egyházkormányzati tevékenységéről kialakult korabeli képet. Kronologikus sorrendben haladva vizsgálja a püspökszenteléstől a főpásztor temetéséig eltelt időszak fontos (sajtóeseményeit, és ez alapján vázolja a püspök által megoldandó főbb problémákat, konfliktusokat és elért sikereket (pl. az egyházmegyei székhely kérdését, a Gergely-naptár bevezetését, Trianon hatását). A vizsgálatba bevont forráskör speciális jellege alapján inkább a korabeli olvasóközönségnek a püspökkel kapcsolatos tájékozottságáról, információkkal való ellátottságáról kapunk képet, ami egy püspökéletrajz megírásának kiváló, de nem elegendő kiindulási bázisát jelentheti. A kötetet záró tanulmány valamivel lazábban illeszkedik a többi írás által meghatározott tematikába. Egy aktuális egyházjogi probléma kifejtésére vállalkozik Szotyori-Nagy Ágnes (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet), a felekezetközi házasságra vonatkozó hatályos kánonjogi szabályozás kapcsán. Az ortodoxok házasság feletti joghatóságának kérdéseit a szerző történeti módszerrel vizsgálja. A bemutatott álláspontok közül kiemeli azt, mely szerint az „ortodoxok a kormányzati hatalom birtokában vannak (...), és a különválást követően is képesek voltak saját törvények kiadására." (361.) A Nikolaus Nilles által összeállított Symbolae néhány dokumentuma is ezt az álláspontot támasztja alá (1654, 1880). A tanulmány e ténynek köszönhetően kapcsolódik talán legszorosabban a kötet tematikájához. Az előzmények ismertetése után a Lumen Gentium és az Unitatis redintegratio irányelveire helyezi a hangsúlyt, melyet a Dignitas connubii instrukció bemutatása követ. A gondolatmenetet néhány, a fentiekből következő kardinális probléma és nyitott kérdés ismertetése, felvetése zárja. Végeredményét tekintve a kötet — a szerkesztői és konferenciaszervezői szándékoknak megfelelően — fontos részkérdések tisztázásával járul hozzá a Munkácsi és a Hajdúdorogi Egyházmegye történetének feltárásához. Emellett a görög katolikus örökségkutatás fontos elméleti kérdéseit veti fel, mintákat nyújtva a feldolgozásra váró történeti problémák megoldásához. A szerkesztők másik célja is megvalósult, méltó módon állítottak emléket Nikolaus Nilles munkásságának, és mutatták be kapcsolódási pontjait a (magyarországi) görög katolikus hagyományokhoz. Csibi Norbert - Gőzsy Zoltán K. Farkas Claudia JOGOK NÉLKÜL A zsidó lét Magyarországon 1919 - 1944) (Napvilág Kiadó. Budapest. 2011. 361 o.) A magyarországi zsidóság újabb kori történelmével foglalkozó szakirodalom központi témája érthető módon a vidéki zsidóság deportálása és közel félmillió ember pusztulása a náci koncentrációs és megsemmisítő táborokban. A holokauszt fő hulláma 1944. március 19. után, a német megszállás első hónapjaiban sodorta magával az áldozatokat, ami azt a megtévesztő képzetet keltheti, hogy a magyarországi zsidóság eleddig lényegében háborítatlanul élhetett, a katasztrófa váratlanul és hirtelen, villámcsapásszerűen sújtott le az izraelita magyar állampolgárok közösségére. K. Farkas Claudia könyve azonban egyértelműen bizonyítja, hogy az 1944-es tragédiában több évtizedes baljós fejlemények összegződtek és jutottak el kulminációs pontjukig. A szerző figyelmének középpontjában a zsidóság és a magyar társadalom többi részének viszonya áll, amely