Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején (Ism.: Horváth Gergely Krisztián) I/228

228 TÖRTÉNETI IRODALOM Tapolcai László ismerteti a Wawel-hegy sárkányával, a várost alapító legendabeli Krak ki­rállyal és Wanda királynővel kapcsolatos mondákat. Az égi erők által segített csodálatos szépségű Wanda láttára térdre omoltak a város meghódítására felvonult német seregek, s vezérük bele­pusztult a tüneménybe. A legenda ideologizált változata szerint Wanda azáltal vált a lengyel nép hősévé, hogy nem akart a német herceghez feleségül menni, inkább öngyilkos lett. Tapolcai sok­kal árnyaltabb képet festve Wandáról az ókori mitológiában gyökerező rokon-legendákkal is meg­ismertet. Gnieznón és Krakkón kívül fontos lelki központtá vált Szentkereszthegyi Lysa Góra is, ahol Szent Imre herceg a szent kereszt egy darabkáját felajánlva kolostor épült. Az újkori lengyel történelem közismert központja a czçstochowai Jasna Góra kolostora, ahol a csodatevő Fekete Madonna, Szűz Mária segítségével sikerült az ostromló svédeket elűzni a szent hely falai alól ak­kor, amikor már szinte az egész Nemesi Köztársaság idegen hódítók kezére került. „A keresz­tényésg felvételével és elmélyülésével tehát Mária fokozatosan átvette Vanda királynő összetett mitikus szerepét és funkcióit, ahhoz azonban, hogy igazán Lengyelország királynőjévé válhasson, hasonló nagy cselekedetet kellett véghezvinni, mint Vandának. Erre a legkiválóbb alkalom Czçsto­chowa 1655-ös svéd ostroma volt, amikor is Mária nemcsak a kolostort, a benne élő szerzeteseket és az odamenekült helybélieket védte meg, hanem szimbolikus értelemben az egész országot, ha­sonlóan ahhoz, ahogy Vanda megvédte országát" - húzza alá „az átváltozás" jelentőségét a szerző, megjegyezve, hogy míg Wanda a múlt közösségformáló emlékezetének része, a Szűzanya az egyén és közösség mindennapi létére, így jövőjére is valóságos hatással van. Az őt ábrázoló egyik leg­szebb képzőművészeti alkotás a krakkói Nagyboldogasszony templomban látható főoltár, Wit Stwosz évtizedeken át készült munkája. Sajátos, hogy a lengyel nyelvű költészet egyik első írás­ban feljegyzett, Máriát magasztaló alkotásának, a feltehetően csehből fordított és a 18. századig a himnusz szerepét betöltő Istenszülőnek (Bogurodzica) szerzőjét Szent Adalbertben vélték fölfe­dezni. Olyan visszavetítése volt ez a 13. században lejegyzett könyörgésnek, mint az, hogy a 14. századi Marcin Bielski Lengyel krónikája szerint Gnieznóban már a 6. században királyválasztó szejmet tartottak a lengyelek, s Kruszwicában is szejm választotta királlyá a Piast dinasztia első tagját, a népet képviselő kerékgyártót. A központokéhoz hasonló a határok szerepe és jelentősége. Róluk írja Tapolcai László: „A ha­tárok különleges fajtáit alkotják a tengerek és a hegyek. Mai szóhasználattal élve ezek is »termé­szetes határok« (...) A teremtett világot határoló tenger a kaotikus erők állandó lakhelye, a hegyek pedig az égben lakozó, az emberi világ rendjét is meghatározó rendező erők otthona. Lengyelország esetében azért is fontos a térnek eme két dimenziója, mert a tenger észak felől határolja az orszá­got, ily módon a sötétséghez kapcsolódik, a hegyek pedig dél, vagyis a világosság felől határolják a sík országot, így szembeötlőbb a hegyek és az égi világosság kapcsolata. " A határokért folyó harcok szépirodalmi érzékeltetéséhez Tapolcai László koraújkori példát is idéz, a barokk szarmata költé­szet kiemelkedő alakjának, Waclaw Potockinak A chocimi háború című poémáját, amelyben a Len­gyel Nemesi Köztársaság valóságos déli, délkeleti határa forog kockán. A hegyek természetesen szervesebb részét képezik a lengyel mítoszoknak, hiszen Lengyelország sohasem volt tengeri hata­lom. A hegyek mélyén alvó lovagok, akik veszély esetén fölébrednek és fegyvert ragadnak az ország védelmében, a hasonló tartalmú európai legendakör részét képezik. Időszerűvé, élővé őket a felosz­tott Lengyelország tetszhalott állapota és a romantika irodalma tette. Könyve utolsó fejezetében — Következtetések — a szerző összefoglalja a könyvében felve­tett kérdésekre adott válaszokat, azokat, amelyek helyességéről — kutatásai jelen állásában — meg van győződve, s azokat is, amelyek a tudós kételyei miatt is további vizsgálatokat igényelnek. Kovács István Szüts István Gergely A MŰHELYTŐL A SZALONIG A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején Veszprém Megyei Levéltár - Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt, Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány, Veszprém, 2011. 112 + 4 o. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 24. köteteként jelent meg Szűts István Gergely kismonográfiája a herendi porcelánmanufaktúra századfordulós történetéről, különös tekintettel Farkasházy Fischer Jenő pályájára. A vállalkozás több szempontból is örömteli. Az üzemtörté­net-írás '89 előtt átideologizált terület volt, s kevés kivételtől eltekintve e munkák joggal tekint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom