Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején (Ism.: Horváth Gergely Krisztián) I/228

228 TÖRTÉNETI IRODALOM Tapolcai László ismerteti a Wawel-hegy sárkányával, a várost alapító legendabeli Krak királlyal és Wanda királynővel kapcsolatos mondákat. Az égi erők által segített csodálatos szépségű Wanda láttára térdre omoltak a város meghódítására felvonult német seregek, s vezérük belepusztult a tüneménybe. A legenda ideologizált változata szerint Wanda azáltal vált a lengyel nép hősévé, hogy nem akart a német herceghez feleségül menni, inkább öngyilkos lett. Tapolcai sokkal árnyaltabb képet festve Wandáról az ókori mitológiában gyökerező rokon-legendákkal is megismertet. Gnieznón és Krakkón kívül fontos lelki központtá vált Szentkereszthegyi Lysa Góra is, ahol Szent Imre herceg a szent kereszt egy darabkáját felajánlva kolostor épült. Az újkori lengyel történelem közismert központja a czçstochowai Jasna Góra kolostora, ahol a csodatevő Fekete Madonna, Szűz Mária segítségével sikerült az ostromló svédeket elűzni a szent hely falai alól akkor, amikor már szinte az egész Nemesi Köztársaság idegen hódítók kezére került. „A keresztényésg felvételével és elmélyülésével tehát Mária fokozatosan átvette Vanda királynő összetett mitikus szerepét és funkcióit, ahhoz azonban, hogy igazán Lengyelország királynőjévé válhasson, hasonló nagy cselekedetet kellett véghezvinni, mint Vandának. Erre a legkiválóbb alkalom Czçstochowa 1655-ös svéd ostroma volt, amikor is Mária nemcsak a kolostort, a benne élő szerzeteseket és az odamenekült helybélieket védte meg, hanem szimbolikus értelemben az egész országot, hasonlóan ahhoz, ahogy Vanda megvédte országát" - húzza alá „az átváltozás" jelentőségét a szerző, megjegyezve, hogy míg Wanda a múlt közösségformáló emlékezetének része, a Szűzanya az egyén és közösség mindennapi létére, így jövőjére is valóságos hatással van. Az őt ábrázoló egyik legszebb képzőművészeti alkotás a krakkói Nagyboldogasszony templomban látható főoltár, Wit Stwosz évtizedeken át készült munkája. Sajátos, hogy a lengyel nyelvű költészet egyik első írásban feljegyzett, Máriát magasztaló alkotásának, a feltehetően csehből fordított és a 18. századig a himnusz szerepét betöltő Istenszülőnek (Bogurodzica) szerzőjét Szent Adalbertben vélték fölfedezni. Olyan visszavetítése volt ez a 13. században lejegyzett könyörgésnek, mint az, hogy a 14. századi Marcin Bielski Lengyel krónikája szerint Gnieznóban már a 6. században királyválasztó szejmet tartottak a lengyelek, s Kruszwicában is szejm választotta királlyá a Piast dinasztia első tagját, a népet képviselő kerékgyártót. A központokéhoz hasonló a határok szerepe és jelentősége. Róluk írja Tapolcai László: „A határok különleges fajtáit alkotják a tengerek és a hegyek. Mai szóhasználattal élve ezek is »természetes határok« (...) A teremtett világot határoló tenger a kaotikus erők állandó lakhelye, a hegyek pedig az égben lakozó, az emberi világ rendjét is meghatározó rendező erők otthona. Lengyelország esetében azért is fontos a térnek eme két dimenziója, mert a tenger észak felől határolja az országot, ily módon a sötétséghez kapcsolódik, a hegyek pedig dél, vagyis a világosság felől határolják a sík országot, így szembeötlőbb a hegyek és az égi világosság kapcsolata. " A határokért folyó harcok szépirodalmi érzékeltetéséhez Tapolcai László koraújkori példát is idéz, a barokk szarmata költészet kiemelkedő alakjának, Waclaw Potockinak A chocimi háború című poémáját, amelyben a Lengyel Nemesi Köztársaság valóságos déli, délkeleti határa forog kockán. A hegyek természetesen szervesebb részét képezik a lengyel mítoszoknak, hiszen Lengyelország sohasem volt tengeri hatalom. A hegyek mélyén alvó lovagok, akik veszély esetén fölébrednek és fegyvert ragadnak az ország védelmében, a hasonló tartalmú európai legendakör részét képezik. Időszerűvé, élővé őket a felosztott Lengyelország tetszhalott állapota és a romantika irodalma tette. Könyve utolsó fejezetében — Következtetések — a szerző összefoglalja a könyvében felvetett kérdésekre adott válaszokat, azokat, amelyek helyességéről — kutatásai jelen állásában — meg van győződve, s azokat is, amelyek a tudós kételyei miatt is további vizsgálatokat igényelnek. Kovács István Szüts István Gergely A MŰHELYTŐL A SZALONIG A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején Veszprém Megyei Levéltár - Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt, Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány, Veszprém, 2011. 112 + 4 o. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 24. köteteként jelent meg Szűts István Gergely kismonográfiája a herendi porcelánmanufaktúra századfordulós történetéről, különös tekintettel Farkasházy Fischer Jenő pályájára. A vállalkozás több szempontból is örömteli. Az üzemtörténet-írás '89 előtt átideologizált terület volt, s kevés kivételtől eltekintve e munkák joggal tekint-